Kis Dongó, 1953 (14. évfolyam, 2-24. szám)

1953-09-05 / 17. szám

1953 Szeptember' 5. KIS DONGÓ — CLEAN FUN 3-IK OLDAL BETEGLATOGATÓK Fekszem a díványon. Ballá­bamon hidegvizes borogatás. Csengetnek. A Lajos jött. — Hallottam, hogy valami baleset ért — mondja részvét­tel — hát feljöttem. Mesélj, mi történt? Harmincszor meséltem el ed­dig kedves látogatóimnak bal­esetem történetét, kissé unom már. Most mesélem harminc egyedszer. — Hát az úgy volt, kérlek, hogy megyek az utcán egy­szerre csak: krrcs! — a bal bokám nagyot reccsent. Arcom eltorzult a fájdalomtól és vé­gigvágódtam a járdán. A kö­zönség eleinte csak lassan gyü­lekezett, de végül elég sokan voltak lehettek vagy ötszázan. Rendőr is jött. telefonozott a mentőknek, akik hazahoztak. Most itt fekszem kiterítve, a bokám kék, mint a kökény és dagadt, mint a lopótök. — Mivel borogatod? — Hideg vízzel. Orvosi ren­deletre. — Bokaficamra hideg boro­gatást? Azonnal távolitsd el, főzess kamillateát és azzal bo­rogasd, amilyen forrón csak kibírod. Tiltakozni akarok, de Lajos ellentmondást nem tűrve, ki­megy a konyhába, megfőzi a kamillateát és sajátkezüleg te­szi a lábamra. Ordítok a fáj­dalomtól. Amint javában ordí­tok, csengetnek. Itt az Otti néni. — Jóságos ég — rémüldözik, — mi történt veled? Elmesélem neki is. Harminc­­kettedszer. — Mutasd! Ellenkezni akarok, de Otti néni szeretettel rámförmed, hogy fogjam be a számat. Le­­cibálja a borogatást és hü­velykujját beledöfi a daganat kellős közepébe. — Fáj ez? Ordítok, mint akit elevenen nyúznak. Otti néni megnyug­tat: — Ez nemcsak bokaficam, ez izomszakadás is. Minimum négy hétig feküdnöd kell vele. Mivel borogatod? — Forró kamillateával. — Meg vagy őrülve? Azon­nal hozass lenmaglisztet, tedd bele egy vászonzacskóba, a zacskót jégbe kell hűteni és rá­tenni a bokára. És ami a fő: a láb alá legaláb öt párnát kell rakni, hogy a boka jó maga­san legyen. TÖBBEKNEK. Ha sztrájkol vagy munkanélkül van és előfi­zetése esedékessé válik, Írjon egy póstakártyát s mi halasz­tást adunk az előfizetési dij be­küldésére. Tiltakozó szavaim mit sem használnak, mozdulni nem bí­rok. Otti néni személyesen rakja rám a jégbehütött len­maglisztes zacskót. Akkorát ordítok, hogy két pár cipőm leesik a könyvszekrény tetejé­ről. Csengetnek. Dénes Karcsi jött. Neki is el kell mesélni. Karcsi letépi a lenmaglisztet, két nagy marka közé szorítja a bokámat és elkezdi forgatni. — Fáj ez ? Bömbölök. Bokám most már olyan, mint egy hatalmas gö­rög faj dinnye. — Barátom — mondja Kar­csi, — ez kulcscsontrepedés és inszalagtokgyulladás. Nem kell megijedni, tiz hétig fekszel ve­le, aztán veszel két mankót és azzal akár táncolhatsz is. Egyelőre borogasd ecettel és lógasd le a lábad a földre, hogy a boka jó mélyen legyen. Földig huzza a bokámat, si­kítok. Csengetnek. Jó barát­nőm jön, virággal. — Na, maga rossz fiú,, mi történt? Elmesélem. Barátnőmnek felragyog az arca: — Sínbe kell tenni. Van két ruhaakasztója: Sajnos van. Barátnőm meg­ragadja a lábomat és spárgá­val szorosan két ruhaakasztó közé kötözi. Elájulok. Mire magamhoz térek. Tóni bácsi ül mellettem. Tóni bácsi a család büszkesé­ge, hat láb magas, nehézsúlyú amatőr birkózó. — Mi van veled? Elmesélem, harmincötödször. — Mivel borogatod? Nem merem megmondani neki, hogy ruhaakasztóval, mert félek, hogy lecibálja és mást tesz rá. — Nincs rajta semmi — da­dogom félénken. — ennek csak nyugalom kell és pihenés. Tóni bácsi feláll, leveti a ka­bátját, hónom alá nyúl, fel­emel a levegőbe, aztán talpra­állít a padlón, de úgy, hogy a fájós bokám csak úgy nyek­ken. — Tóni bácsi — ordítok kí­nomban. — mit csinál. — Ha fekszel — feleli jósá­gosán, — sohasem fog meg­gyógyulni a lábad. Járkálni kell vele, nehogy megpudvá­­sodjon. A fájdalomtól ismét elájulok. Mikor ismét magamhoz tér­tem, telefonáltam a korházba s most itt vagyok. Itt is meg­látogatnak, de a látogatók már nem gyógykezelhetnek.--------5 ---------­MILYEN LEGYEN A JÓ FELESÉG Egy öreg ur, ezt a nagyfon­­tosságu kérdést igy fejtette meg: — Három dologhoz kell és nem kell hasonlítania a jó fe­leségnek. Legyen hasonlatos a csigához; tartózkodjék mindig a házában, — de nem szüksé­ges, hogy azt mindenüvé hor­dozza. Legyen olyan, mint a visszhang; feleljen, ha szólnak hozzá, — de ne hasonlítson ab­ban a visszhanghoz, hogy az utolsó szó az övé legyen. Le­gyen olyan , mint a toronyóra, mely mindig pontosan jár; — de abban ne hasonlítson az órához, hogy szavát az egész város hallja. — No, meg aztán ne is üs­sön, — toldotta meg az egyik­hallgatója.---------^ §*»--------­LEGYEN TÜRELMES — Mama, tegnap este Miska meg akart csókolni, — panasz­kodik a lány. — Légy türelmes, ma este biztosan nem csak akarni fog,, hanem meg is fog csókolni. ———--------------­KÖLCSÖNÖS FELHÁBORODÁS Kiss nyugodtan sétál az ut­cán, amikor a háta mögött jövő Nagy egy nagyot üt a fejére. Kiss dühösen megfordul és Nagy ijedten állapítja meg, hogy egy ismeretlen ember áll előtte. JOHN K. SZŐLLŐSY Az egyetlen magyar temetkező és okleveles balzsamozó Detroitban 8027 W. JEFFERSON AVENUE Telefon: éjjel-nappal: VI. 1-2353 — Bocsánat, — mondja — félreértés történt, azt hittem, hogy uraságod a Fekete. — Na és ha a Fekete lenne — méltatlankodik Kiss — akkor ilyen borzasztó nagyot kell rá­ütni? — Hallgasson! — harsogja erre dühösen Nagy — mi köze magának ahhoz, hogy én mi­lyen nagyot ütök a Feketére? --------tW—---------A JÓ KISLEÁNY — Anyuka, mikor lesz szü­letésem napja, — kérdi Juci. — Pár hét múlva, — feleli anyja. — Akkor ideje, hogy most jó leány kezdjek lenni, hogy s z ü 1 e t é snapomra ajándékot kapjak.-------------------------­AZ UTOLSÓ SZÓ Aranka kisasszony visszauta­sítja kérője, egy utazó ügynök házassági ajánlatát.-- Nem akar tehát a felesé­gűm lenni? — kérdi az ügynök! kétségbeesetten. — Igazán sajnálom, hogy tagadó választ kell adnom. A kérő kalapjához nyúl. Csak még egyetlen egy utol­só szót engedjen meg, mielőtt örökre távoznám. — Kérem, csak szóljon bát­ran. — Vegyen tőlem, három do­boz hajkenőcsöt. A legjobb gyártmány a föld kerekségén.--------s«Ó íjffi-------­A BETÖRŐ VÉDEKEZÉSE — Ön nemcsak 500 dollárt lopott készpénzben az ékszer­üzletben, hanem órákat, gyű­rűket s aranyláncokat is, — mondja a biró a vádlottnak. — Igen, biró ur, mert a köz­mondás is azt tartja, hogy a pénz magában nem boldogít. Minden amerikai magyarnak nélkülözhetetlen! LEGÚJABB ANGOL-MAGYAR LEVELEZŐ ÉS ÖNÜGYVÉD Útmutató mindennemű meghívások, ajánlatok, köszönő, kérő, baráti, szerelmes és ajánló levelek Írására. Továbbá okiratok, szerződések, folyamodványok, bizonyítvá­nyok, nyugták, kötelezvények, kérvények, meghatalmazások, vég­rendeletek, kereskedelmi, üzleti, eljegyzési, esküvői, jókívánságokat, vigasztalást és részvétet kifejező, megrendelő levelek, apróhirde­tések és sok más a napi életben előforduló ügyekkel és események­kel kapcsolatos leve'ek és iratok megfogalmazására. Ára $1.50, postaköltség 15 cent, összesen $1.65 Ezen 288 oldalas levelező segítségével angol levelezését könnyen elintézheti. Megrendelhető A KIS DONGÓ kiadóhivatalában

Next

/
Oldalképek
Tartalom