Kis Dongó, 1953 (14. évfolyam, 2-24. szám)
1953-09-05 / 17. szám
2-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN 1953 szeptember 5. Kis Dongó regénye A CSÁSZÁR UDVARI BOLONDJA (Folytatás.) Bent a palotában pedig mindenki azon tanakodott, hogy vájjon hová mehetett ő felsége. — Sétálni a berkek közé! Csak a miniszter súgta a fiának, Ragnak: — Valakinek a fejét vitte el valahová. Rog pedig odakapott ijedten a saját fejéhez. Ott volt biz’ az hiánytalanul a maga helyén. Sőt. úgy érezte, hogy még tán nagyobb is — két szarvval. Hirtelen igy szólt egy csatlósnak, ki a kert bejáratát őrizte: — íme egy zacskó arany. Cseréljünk ruhát, s eresszél a kertbe. A csatlós fejvakarva ellenkezett. — Nem tehetem; a király leütteti a fejemet, ha visszatér. — Szamár vagy — mondá Rog. — A király csak akkor véteti a fejedet, ha visszatér, én pedig most ütöm le, ha nem engedelmeskedel. Időt nyersz, meg egy zacskó aranyat. A csatlós ráált az előnyösebb ajánlatra, s a rég gyanakovó Rog beosont a kertbe, mindenütt a király nyomán haladva. A liliomok előtte is hajladoztak. a rózsa útjára hullatá szirmócskáit, az azaleak fejükkel integettek s neki is a Florilla nevét suttogták. Rog letaposta valamennyit. Mórus királynak egy titkos ajtója volt a kertből, melyet kulcsával felnyitván, kilépett a Nul partjára s annak mentében haladott a fényes kéj lakok mellett. Ezen közt volt Rog villája is. A kjrály épittette azt tavaly-nyáron s aztán nagy kegyesen odaajándékozta a hü vitéznek, Rognak! Hűm! Hát már tavaly be lehetett volna írni az aranykönyvbe, hogy a királyok kegyessége nekik jövedelmező vetőmag. Rog mindenütt utána lopózott a királynak, ami könnyű volt, mert az nyitva hagyta maga után a kerti ajtót. Mély csend volt a Nul part-1 ján, csak a habok locsogtak, lágyan, halkan: az esthomály sötét aczélszinüre festette őket. Úgy nézett ki a csillámló Nul, mint egy óriási pallós-penge. Mikor a Rog lakához ért a király, ezüst sipot fújt meg háromszor s annak hangjára fiatal hölgy jelent meg az erkélyen. Csak annyit mondok röviden, hogy a piktorok ránk megörökítve olyan szép fejet nem hagytak abból a korból, mint ez volt. Szinte fény támadt körülötte. Hát még a szemei hogy ragyogtak! Hosszú, dús szőke haja, amint aláhajolt az erkélyről, úgy nézett ki a sötétben, mint egy tejut. Egy fehér ut, nem fent az égen, hanem mely levezet a pokolba. A rendőrfőnök gondosan tárcájába rejtette a versezetet, mint valami értékes okmányt s legott rohant vele a kancellárhoz. — Tudom már, kegyelmes uram, — lihegte, a fogadó-terembe törve — milyen udvari betegségben fog Akii barátunk kimúlni. — Nos, ugyan milyenben? — kérdé Stadion gróf élénken. — Vörös himlőben, kegyelmes uram, vörös himlőben. A “vörös himlő” alatt a forradalmi lázat értették, Hívták még “Febris hungarica”-nak is, amelynek a szimptomái akkoriban igen gyakorta léptek fel, — még maga József nádor is megfigyelés alatt állt. Ez pedig azért volt veszedelmes nyavalya, mert mindenképen elpusztítással végződött nemcsak arra nézve, aki tényleg benne volt, de arra nézve is, aki csak benne látszott lenni. A rendőrfőnök átnyujtá a versezetet Stadionnak, ki mohón falta fel szemeivel az Akii gömbölyű gyöngy betűit. — Hisz ez árulás! — kiáltott fel. — Ez a fickó csakugyan egy közönséges gazember. Úgy lehet, hadiállásainkról is értesíti Napóleont. Egyszerűen fogassa el tüstént, még ma. •— Nem kellene talán a fölséggel is közölni? — Majd utólagosan. Ez az én dolgom lesz. — De a Burgban csak nem fogathatok el senkit a császár előleges engedelme nélkül? — Ebben, azt hiszem, igaza van, tehát megkell várni Akii uramat, mig közömbös területre teszi ki a lábát. III. FEJEZET Mintha azonban megérezte volna a rá várakozó veszedelmet, Akii ezekben a napokban ki sem mozdult a Burgból. Elég sok dolga volt, hogy meg ne unja magát. Az a hire járt, hogy a császár beleszeretett. Megboszorkányozta. Egész Bécs erről beszélt, de éppen nem valami ingerülten. Hiszen végre is mindig jobb, ha egy olyan ember uralkodik a császáron, a ki magát bolondnak tetteti, mint egy olyan, aki a bölcset szimulálja. “A bölcsek gyümölcséből eleget ettünk már — mondogatták a kedélyes bécsiek — lássuk most már a bolondét.” Tarka-barka szójátékok termettek, hogy aki az udvarban valamit ki akar vinni, előbb Akii befolyását kell megnyernie. Talán túloztak az Akii befolyásáról, de az mindegy. Aki valamit ki akart vinni a császárnál, az előbb Akiit környékezte meg, nem ritkán magas személyek is, úgy hogy az Akii lakása olyan volt, mint egy miniszteri hivatalszoba, reggeltől estig ki nem hült a kilincs az emberek markától. Ezekről Akii nevetve beszélt a császárnak. A császárnak tetszett az Akii protektori szerepe. Hiszen olyan jó tréfa az egész. Úgy volt vele, mint a hiú ember, aki annyira szereti magát látni, hogy a torztükörre is kiváncsi. Egyszer az az ötlete támadt, hogy spanyolfalat huzat az Akii szobájában s a fal mögül végighallgatja a bolond szereplését. Pompásan mulatott a dolgokon. A császárnak elég volt egyszer megkóstolni az Akii-féle “kihallgatásokat,” hogy kedvét lelje bennök. Azontúl rendesen ott volt a spanyolfal mögött. — Jobban mulatok itt, mint a színházban — jegyzé meg. — Igazi alakjukban ösmerem meg -az embereket. — Dehogy — felelte Akii. — Az embernek hat bőre van, a mely takarja. A hetediket csak otthon veti le a sötétben, mikor magányosan fekszik az ágyában. Egyet a hétből mégis levetettek Aklinál. Igaz ugyan, hogy csak egy ideig. Amig kiszivárgott az érdekes titok, hogy a császár Akii lakásán van elrejtve, mig az a látogatóival fesztelenül diskurál. Nosza fölvették a nyolcadik bőrt is a hét fölé. Főméltóságu és kegyelmes urak keresték fel Akiit naponkint s tudván, hogy a császr is hallja, amit beszélnek, nagy ravaszul valóságos szerepeket játszottak el a bolond szobájában. Hiába minden: Nincs arra mód, hogy a királyok fülébe igaz szó eljuthasson ... (Folytajuk.)--------------------------------------— AZ OK — A Pista panaszkodott, hogy mióta autót kapott, te a zsebpénzének jórészét nem adod oda neki — mondja az asszony férjének. — Ez igaz ,— mondja a férj, visszatartom, hogy abból kifizessem a büntetéseket, amit a fiamra kirónak, a szabálytalan autóhajtásért.--------§*»-----------MI A RANDEVÚ? A falusi: Ugyan megkövetem a kisasszonyt, mi is lehet az a randebu? Kisasszony: Amikor például egy férfi egy nővel félreeső helyen találkozik. A falusi: No lám, nem is tudtam, hogy a feleségemmel a trágyadombnál mindennap randebuzunk. NÉVNAPRA, SZÜLETÉSNAPRA VAGY MÁS ALKALOMRA AJÁNDÉKUL rendelje meg rokonának, barátjának, ismerősének a KIS DONGÓT, mert ez a legjobb, legolcsóbb ajándék minden magyar részére. AMERIKAI NYELVMESTER Kiválóan alkalmas magántanulásra, az angol nyelv elsajátítására, mert a szavak mellett fel van tüntetve azok kiejtése is. I. része: Az angol nyelvtan. II. része: Alkalmi beszélgetések a mindennapi életből vett példákból. III. része: Angol-magyar szótár. IV. része: Magyar-angol szótár. Külön rész: Az Egyesült Államok alkotmányának ismertetése. Második külön rész: Polgárosdási Tudnivalók. Harmadik rész: Hasznos tudnivalók és útbaigazítások az amerikai életben felmerülő mindennapi kérdésekben. A szép kötésben lévő 320 oldalas, finom könyvpapirra, n [- A tiszta olvasható betűkkel nyomott könyv ára............... v Z , D U Kapható a KIS DONGÓ Kiadóhivatalában 7907 W. JEFFERSON AVE. — DETROIT 17, MICHIGAN Vidékre 15 cent portóköltség csatolandó a rendeléshez. Minden újonnan bevándorolt magyarnak a legalkalmasabb az angol nyelv megtanulására.
