Kis Dongó, 1951 (12. évfolyam, 7-23. szám)

1951-09-05 / 17. szám

2-IK OLDAL KÍS DONGÓ — CLEAN FUN 1951. szeptember 5. Á Hős Toldi Miklós (Folytatás) Ezalatt Tarantói Lajos her­ceg és Johanna királyné, kör­mükre égvén a tapló — a ki­rályi család hercegeivel szö­vetkezve — összes hadaikkal a Volturno révénél gyülekeztek, hogy a magyar és a szövetsé­ges seregek átkelését meggá­tolják. Fondi gróf jóval csekélyebb haderejével nem tudta az át­kelést kierőszakolni. Közben Lajos király kitűnő haditervet eszelt ki. De mivel mindenfelől kémek környékez­ték — csakis Miklósban bizott meg és ennek elmondva az egészet, hogy sei\ki még csak ne is gyanithassa, titkos üze­netével elküldte Fondi gróf­hoz. Miklós a király palotájának alsó szárnyában lakott s már néhányszor, midőn hazatért, fegyvereit gondozó őrcsatlós­nál egy ravaszképü katonát ta­lált. Egyszer megkérdezte, hogy kicsoda az a ferdeképü em­ber. A csatlós azt felelte, hogy Csóka nevű földije. Ő ebben megnyugodott, mert sejtelme sem volt arról, hogy úgy őr­csatlósa, mint ez a magyar­nak hazudott velencei, Bep­­pónak fizetett kémjei. Ezek minden léptét, szavát őrizték és hirtadtak a városban lakó bizonyos Maffini nevű kétes­­hirü volt kapitánynak. Most is, hogy hazatért, ott találta a ferdeképü Csókát. Csatlósát a terembe intve, halk hangon megparancsolta, hogy nyergei je fel leggyorsabb pa­ripáját. A csatlós kimenőben jelen­tősen intett az ál-Csókának, mire ez is sietve távozni ké­szült. De e percben nagy seb­­bel-lobbal Galéthi lépett be. A Bútorokat, edényeket Kályhákat és festékeket, Szerszámokat, vasárut, Jobbat, mint bárhol másutt, Iíészpénért vagy hitelre, Detroitban, Michiganben. Olcsón szerezheti be, GEGUSÉKNAK üzletében, 8013 West Jefferson Ave. király üzenetét hozta, mert ő felsége elfeledte az útirányt megadni neki. Árnyszerü léptekkel surrant a ravasz velencei az ajtófüg­gönyhöz s éles fülével minden szót kilesett, mit Galethi be­szélt. — Aztán nyilgyorsan sie­tett ki a palotából Maffini la­kása felé, melynek udvarából már a másik percben egy lovas vágtatott kifelé az Orticelle vezető útra. Hét órát kongattak a temp­lom harangjai, midőn Miklós szintén Orticelle felé száguld­­va — elhagyta a várost. Az ég­be volt borulva. Hamar seté­­tedett, úgy hogy Miklós a fél­úton már koromsötétben bo­torkált. Egyszerre, mintha szisszenő nyilvesszőt hallott volna füle mellett elrepülni s tüstént rá nagyot koppant könnyű bi­valybőr vértje. Odakapott és szive táján egy rövidtollu nyilvesszőt talált! beléakadva. — Mi ez? Hiszen, a Voltur­­non innen nincsen ellenség? — tűnődött megütközve ma­gában. De nem ért rá tovább e felett gondolkozni, mert egy harmadik suhanást hallva, va­lami a dereka köré tekerőd­­zött és olyant rántott rajta, hogy majd lebukott a lováról. Mindkét kezével gyorsan odakapva, egy kötélhurok akadt jobbjába. Egy rántással elszakítva a kötelet, hangos káromkodás­sal ugrott le lováról, mire min­den oldalról sötét alakok ro­hantak fenyegetőleg feléje. Kardjához kapott, de bár­hogy rángatta is, nem jött ki a hüvelyből, mintha be lett volna szegezve. Erre aztán hü­velyestől szakította le dereká­ról. — Latrok, bitangok, jertek hát, hányán vagytok! — or­dított rájuk nagy fenekedés­sel. Azok jöttek is s vértje, si­sakja, minden oldalról kopo­gott a kardvágásoktól és szú­rásoktól. Éles szemeivel kinézve tá­madói legsűrűbb csomóját, egyetlen ugrással közéjük ve­tette magát. Jobbjában kard­jával, baljával pedig csak pusz­ta kézzel ütött szét közöttük. Rettentő ütésre hárman buktak fel egyetlen jajszó nél­kül. Azután egyet tarkón kap­va, vállainál fogva a levegőbe emelte és orvtámadóit ezzel az eleven emberhadaróval véré le. Ez az eleven emberi buzogány kegyetlenül bőgött, ordított, hogy a többiek nem véve tré­fára a dolgot, arra futottak szanaszét, amerre tágabb volt az ut. Mire Miklós dühében úgy vágta földhöz a kezei kö­zött ordítozó nyavalyást, hogy minden csontja darabokra sza­kadt. Csak ezután bánta meg, hogy tette, legalább kicsiklan­dozta volna belőle, kik és mi­ért támadták meg, hiszen e vidéken nincsen se jóbarátja, se ellensége. Közelben száguldó lovát elő­­íüttyentve, hajnalban Orticel­­lához ért és elmondta Fondi grófnak királya titkos üzene­tét. A gróf szemei felvillantak, de megint elkomorodott. — A terv kitűnő — mond­ta leverten —, csak egy láng­eszű hadvezér elméjében szü­lethetett, de egy baj van . . . és ez az egészet semmivé teszi. Azok a gaz Johanna-pártiak egy óriási szikladarabbal elre­­kesztették a folyót és zsilipjét és ez most ép a gázlónál a leg­mélyebb és tele van örvények­kel. — Hol van az a gázoló, ve­zér ur? — kérdezte Miklós, mi­re Fondi gróf egy őrcsapat kí­séretében odavezette. Miklós megnézte az elzáró zsilipet s az ezt eltorlaszoló keresztben heverő szikladara­bot. Azután halkan és sürgető­­leg beszélt a gróffal. Ez kétkedő s a csudálkozás­­tól elmeredő szemekkel nézett rá s hitetlen fej rázással pa­rancsot adott segédtisztjének, mire ez sebesen visszavágta­tott s az egész tábort hadi­rendbe állítva, egész csendben átkelésre vezényelte. Ezalatt Miklós lehányva ma­gáról vértjét és szorosabb ru­háit, a rohanó Volturnóba ve­tette magát s a szikladarab­hoz érve, a viz alá bukott. JOHN K. SZOLLOSY Az egyetlen magyar temetkező és okleveles balzsamozó Detroitban 8027 W. JEFFERSON AVENUE Telefon: éjjel-nappal: VI. 1-2353 Fondi gróf hitetlen szemek­kel állt a parton. Egyszerre csak azt látja, hogy az óriási szikladarab inogni, ágaskadni kezd, azután iszonyú csatta­­nással, követlen a part mellé egész hosszában esik a vízbe, messze kétfelé csapva a hullá­mokat. Miklós az erőlködéstől vér­veres arccal bukott ,fel a víz­ből és pár pillanatig pihenve, a zsilip párkányára hágott. Azután hatalmas vállait a tar­tóoszlopok alá feszítve, addig ingatta, rázta ezeket, mig egy­szerre az egész alkotmány inog­ni, reszketni kezdett. Ekkor újra a vízbe vetve magát, meg­ragadta a felhúzó peremét s addig rángatta, feszegette, mig végre nagy reccsenéssel kisza­kította foglalatából . Erre az egész megtorlódott víztömeg egyszerre alászakadt és min­denestől elseperte a zsilip meg­ingott sámfáit és gerendáit. (Folytatjuk) A FELESÉG — Hogy van a kedves felesé­ged, megőrizte ifjúkori kar­csúságát? — Mi az, hogy megőrizte? megduplázta!--------5 ----------­NÉVNAPRA, SZÜLETÉSNAPRA VAGY MÁS ALKALOMRA AJÁNDÉKUL rendelje meg rokonának, barátjának, ismerősének a KIS DONGÓT, mert ez a legjobb, legolcsóbb aján­dék minden magyar részére. Legszebb 300 magyar nóta egy 64 oldalas 6x9 inch nagyságú füzetben A LEGNÉPSZERŰBB UJ ÉS RÉGI MAGYAR NÓTÁK GYŰJTEMÉNYE TISZTA ÉS OLVASHATÓ NYOMÁSSAL. * Ara csak 50 cent, postán 5 cent szállítási díjjal 55 cent Kis Dongó — 7907 W. Jefferson Avenue — Detroit 17, Michigan — Utánvétellel (C.O.D.) nem szállítunk! — iiiiimiiiiiiiBiiiiiaiai tiiRiaicaiaai tu

Next

/
Oldalképek
Tartalom