Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1943

7 Fejér György keszthelyi diákévei. Irta: Klempa Károly. Szilasy János nagyváradi kanonok nagy szorgalommal gyűjtögette Fejér Györgyről, a neves tudósról szóló adatokat, főkép mint teljesítője az ő végrendeletének. A sok papir és cédula között talált egy negvedív­nyi részt, mely a rengeteg javítás miatt feltűnt neki. Ezen a papíron kezd­te kidolgozni Fejér György önéletrajzát. Ezek a sorok ép keszthelyi diá­koskodásának éveit ölelik fel. JJ Ezekből tudjuk meg, hogy 1766-ban született április 23-án Keszthe­lyen. Nagyatyja, Péter gróf Festetics Kristóf ügyvéde volt. Ennek utolsó fia, Mihály lett a mi Györgyünknek édesapja- Mihály elemi iskolai tanul­mányait csak hiányosan végezhette, mert apja korán elhalt. Borbélyines lett. Lehetséges, hogy ez a foglalkozás nem felelt meg természetének, mert hamarosan áttért az ácsmesterségre és a Festetics grófok birtokán ura­dalmi ács lett. 2) Feleségével Keresztes Katalinnal igen szép családi éle­tet élt. 12 gyermekkel áldotta meg az Isten házasságukat. Ebből 11 him­lőben elhunyt és csak György maradt meg közülük. Életben maradását édesatyja Szent Ferenc praetextájának három évi hordozása által hálálta meg. 1 1) Iskolába szülei tudta nélkül került. „Gyenge koromban gyermek társaimmal, egy kenyér szelet lévén kezemben, önként elmenék iskolába: Ki küldött? felelém: senki. Hol a könyved? nincsen. Hogy jöttél isko­lába? a társaimmal." Atyja tanítót fogadott melléje s így végezte el ele­mi osztályait. Önéletrajzában két gyermekkori emlékét idézi fel: Egyik alkalom­mal, midőn a Szt. Miklós temető kápolnájába ment ministrálni, útközben a boros és vizes ampolnákat összetörte. Büntetéstől tartván 1Ü napig nem ment iskolába, míg a bocsánat felől nem biztosították. A másik eset egy viharos napon történt, amikor a Szent Márton templomba harangozni igyekezett több társával együtt. A villám becsapott a toronyba és György, úgv látszik az ijedtségtől, összeesett. 4) Valószínű, hogy mind a két eset hozzájárult ahhoz, hogy édesapja fiát inkább magántanítóra bízta, semhogy elküldje nyilvános iskolába. A kis fiú kilenc éves korában került először nyilvános iskolába, mégpedig a keszthelyi gimnáziumba. Az iskola nem régen létesült. 1772-ben alapította gróf Festetics Pál, a magyar kir. kamara alelnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom