Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1943
7 Fejér György keszthelyi diákévei. Irta: Klempa Károly. Szilasy János nagyváradi kanonok nagy szorgalommal gyűjtögette Fejér Györgyről, a neves tudósról szóló adatokat, főkép mint teljesítője az ő végrendeletének. A sok papir és cédula között talált egy negvedívnyi részt, mely a rengeteg javítás miatt feltűnt neki. Ezen a papíron kezdte kidolgozni Fejér György önéletrajzát. Ezek a sorok ép keszthelyi diákoskodásának éveit ölelik fel. JJ Ezekből tudjuk meg, hogy 1766-ban született április 23-án Keszthelyen. Nagyatyja, Péter gróf Festetics Kristóf ügyvéde volt. Ennek utolsó fia, Mihály lett a mi Györgyünknek édesapja- Mihály elemi iskolai tanulmányait csak hiányosan végezhette, mert apja korán elhalt. Borbélyines lett. Lehetséges, hogy ez a foglalkozás nem felelt meg természetének, mert hamarosan áttért az ácsmesterségre és a Festetics grófok birtokán uradalmi ács lett. 2) Feleségével Keresztes Katalinnal igen szép családi életet élt. 12 gyermekkel áldotta meg az Isten házasságukat. Ebből 11 himlőben elhunyt és csak György maradt meg közülük. Életben maradását édesatyja Szent Ferenc praetextájának három évi hordozása által hálálta meg. 1 1) Iskolába szülei tudta nélkül került. „Gyenge koromban gyermek társaimmal, egy kenyér szelet lévén kezemben, önként elmenék iskolába: Ki küldött? felelém: senki. Hol a könyved? nincsen. Hogy jöttél iskolába? a társaimmal." Atyja tanítót fogadott melléje s így végezte el elemi osztályait. Önéletrajzában két gyermekkori emlékét idézi fel: Egyik alkalommal, midőn a Szt. Miklós temető kápolnájába ment ministrálni, útközben a boros és vizes ampolnákat összetörte. Büntetéstől tartván 1Ü napig nem ment iskolába, míg a bocsánat felől nem biztosították. A másik eset egy viharos napon történt, amikor a Szent Márton templomba harangozni igyekezett több társával együtt. A villám becsapott a toronyba és György, úgv látszik az ijedtségtől, összeesett. 4) Valószínű, hogy mind a két eset hozzájárult ahhoz, hogy édesapja fiát inkább magántanítóra bízta, semhogy elküldje nyilvános iskolába. A kis fiú kilenc éves korában került először nyilvános iskolába, mégpedig a keszthelyi gimnáziumba. Az iskola nem régen létesült. 1772-ben alapította gróf Festetics Pál, a magyar kir. kamara alelnöke.