Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1943
8 Gróf Festetics Pál, a család vagyoni nagyságának alapját lerakó Festetics Kristóf fia volt. Születése helyét, nevelésének részleteit nem ismerjük. Csak annyit tudunk hogy 1722-ben december 7-én született. Sopronban járt gimnáziumba, Nagyszombatban egyetemre. Apja ezután kiküldötte Németországba, hogy szélesebb látókört és magasabb képzési nyerjen. Lipcsében tanult tovább, ahol korának legkiválóbb tanárai oktatták, köztük Gottsched Kristóf János, a német racionalizmus apostola. 5) Tanulmányainak elvégzése után Kőszegen jogi gyakorlatot folytatott Kanicsár Pál kerületi táblai ügyész vezetése alatt. 1745-ben Olaszországban tágítja ismereteit. Rokonszenves egyénisége hamar feltűnést keltett. 1748-ban soproni alispánná választják, 1751-ben megyei követ, 1758-ban udvari, majd kancelláriai tanácsos, 1772-ben a királynő legbizalmasabb tanácsosa, aki pénzügyek intézésében sohasem döntött nélküle. Szenvedélyes könyvgyűjtő és szemmel tart minden kulturális megmozdulást/') Nevéhez fűződik a keszthelyi 3 osztályos gimnázium megalapítása és 1779-ben ugyancsak Keszthelyen a nemzeti iskola felállítása. Festetics Pálnak a gimnázium megalapítása szívügye volt. A Németországban kiművelődött fej hosszú éveken át töprengett, hogy saját jobbágyainak és Zalamegye fiatal nemzedékének szellemi elmaradottságán lendítsen. Nemcsak az épületre volt tekintettel, hanem az intézetet saját költségén berendezte, könyveket vásárolt az iskola részére és ezeket gondosan áttanulmányozta.') 1772. november 12-én csendült meg a gimnáziumban az első Veni Sancte, amelyen maga is részt vett. Az iskola a Szent Ferencrendi zárdával szemközt lévő úgynevezett vörös iskolában nyilt meg. 8) A tanárok ferencesek voltak. Egy igazgatóból és két tanárból állott a tanszemélyzet. 9) A tanerők fizetését is vállalta. 1 0) A kis Fejér György mind a három osztályt („scholae inferiores") Keszthelyen végezte. Az első osztály tanulóit általában principistáknak hívták, a második osztályba járó diákokat grammatistáknak, a harmadik osztály növendékeit pedig syntaxistáknak nevezték. Az első osztályt, ha a fiú szellemi felkészültsége nem volt elegendő, felaprózták alcsoportokra. Keszthelyen is így volt. Ezek a csoportok voltak a minor parva és major parva fokozatok, amelyek a keszthelyi gimnáziumban egy önálló negyedik osztályt képeztek. A ferencesek ezt a rendszert valószínűleg a piarista nevelőszellem termelte elgondolásból vették át. A piaristák a járatos tanulóknak azt is megengedték, hogy évközben átmehettek egyik csoportból a másikba. Ez azonban Keszthelyen nem volt meg. Mutatja ezt Fejér György esete is, aki mint a legjobb tanuló a principista osztályt három évig látogatta, tehát a két alcsoportot végig kellett járnia. A csoportokat tanítás közben összevonták és egy tanár tanította. A második és harmadik évfolyamot kezdetben szintén egy tanár vezette. Az összevont csoportoknak egy tantermük volt. Az egyes csoportokat Keszthelyen nem vezették végig a tanárok piarista minta szerint, hanem minden tanár megmaradt az olyan tanulmányi fokot elért osztály tanításánál, amilyent Keszthelyre való helyezése után az iskolai évben átvett. Kivétel csak ritkán adódott. 1 1)
