Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1943

20 Jegyzetek. 1. M. Tud. Akadémia kézirattára; Történi. 3. r. 11. sz. 2. A keszthelyi hercegi levéltárban semmiféle adatot nem találtam a Fejér családra vonatkozólag. Fejér Péter ügyvéd és Fejér Mihály ácsmester neve sehol sem szerepel. Egy Fejér József uradalmi vincellér szerepel a gazdasági levéltár aktái között az 1765-ik évből, de nem hiszem, hogy ez valami összeköttetésben lett volna a két fent említett névvel. A család elődei állítólag Heves megyéből vándoroltak Zalába. 3. Szilasy János: Fejér György életrajza. 1853. Uj Magyar Múzeum. 270. 1. 4. 1799 előtt Keszthely mezőváros plébániatemploma az ugyn. Szent Márton templom volt, amely a mai kastély előtti téren állott. A düledező templomot 1816-ban Festetics György bontatta le. 5. Klempa Károly: Gottsched és a Festetics család. Dunántúli Szemle. 1944. 1—2. sz. 6. Szabó Dezső : A herceg Festetics család története. Budapest 1928. 158. és 192. lapok. 7. Keszthely város levéltára. 1780. aug. 1. Országos levéltár, kancelláriai akták 1781. (3778. sz.) 8. A jelenlegi elemi iskolát valamikor „vörös iskolának" nevezték, mert külseje hosszú ideig téglavörös színű volt. 9. Hruskovich Kajetán tartományfőnök első igazgatónak Ipraefectus scholarum) Pajerics Vencel atyát nevezte ki. Mellette működtek még Morácz Antal és Dorfner Ignác ferences atyák. Az első igazgató csak egy évig volt Keszthelyen. Utóda Zsembery Lőrinc, aki Fejér Györgyöt az intézetbe felvette. Vele együtt jött a keszthelyi gimnáziumba a diákoktól annyira bálványozott Boros Oszvald. 10. Lásd a ferences tartományfőnök levelét Festetics Pálhoz. (1771. okt 29-ről.) E szerint a gróf évi 180 forintot ajánlott fel. Ezzel szemben a rend két tanárt adott, akik a „szombathelyi iskola" tanulmányi rendje szerint nevelődtek. 1778-tól a tanárok száma eggyel gyarapodott s a gróf 240 forintra egészítette ki a segélyt. (Protucollum gymnasii Keszthelyiensis.) 11. A piaristáknak a Ratio Educationis előtt tanítási rendszerére nagyon tanulságos Gál István értekezése: A kalocsai piarista kollégium története (1765—1860). Budapest. 1938. 12. a) Ez volt a gyakorlat. És hogyan szólt az elmélet? „Correctio juvenum sit quidem accurata, sed excessuosa, verum moderata et benigna." Azaz fenyíték legyen méltányos, jóságos és ne szélsőséges. Azonkívül hozzáteszi a keszthelyi szabályzat, hogy a szállásadók a tanár kimondott engedélye nélkül nem verhetik meg rájuk bizott növendékeiket. (Ordo scholarum.) Az 1778-ból származó Protocollum 4. lapján pedig nemcsak a verést tiltja meg, hanem még a csúfnevek használatát is. 12. b) Zsidi János: Fejér György. Budapest, 1936. 4. lap. 13. Györffy Endre: A keszthelyi főgimnázium története. Keszthely. 1896. lásd a 126. lapot. 14. Március 1-től az egész napirend egy fél órával előre tolódott, tehát a primus félhétkor szólalt meg. 15. Valamikor Uj-utcának nevezték. (Neu Gasse), amely a Hajdú utcától egészen a Deák Ferenc utcáig nuzódott. A keszthelyiek hálából Fejér György utcának nevezték el a 80-as években. A ház helyét nem tudjuk. 16. Gimnáziumi levéltár : Ordo scholarum in Gymnasio Keszthelyiensi a Patribus Professoribus hactenus usitatus ac eliam ín futurum servandus. Mss. 17. Tankönyvük Alvárez Emmanuel spanyol jezsuita közismert latin nyelvtana volt végig az összes osztályokon. Ezt használták Magyarországon a legszívesebben. 18. Toldy Ferenc: Összegyűjtött munkái. VI. k. 33. lap. 19. Gimnáziumi levéltár : Observanda circa Congregationem Sodalitatis B. M. V. Sub titulo Natae Angelorum Reginae in Gymnasio hocce Keszthelyiensi. Anno 1776. Auctorite Apostolica erectae ac confirmatae. 20. Festetics Pálnak 7 gyermeke volt: 4 leány és 3 fiú. A legidősebb fiú György, a