Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1943

21 Georgikon- alapító, a második József, akit azonban a család János néven emleget. A legfiatalabb Imre. Az előbbi 1763-ban, az utóbbi 1764-ben született. ( 21. Keszthelyi hercegi levéltár. Missiles levelek. A levél keltezése 1776. augusztus 6. 22. Acsay Lajos: A győri kat. főgimnázium története. Győr. 1901. 162. és 163. lapok. 23. A leírat 1778. aug. 7-én kelt 30260/2789 sz. alatt. 24. Pintér Endre: Keszthelyi gimnázium történelmi vázlata 1852-ig. Veszprém. 1852. 16. lap. 25. A Ratio és a keszthelyi tanulmányi rend összehasonlításánál a hivatalos kiadást használtam. (Ratio Educationis totiusque rei literariae per regnum Hungáriáé. Vindobonae 1777.) Azután átnéztem Fináczy Ernő kitűnő művét: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában, Budapest. 1899. A keszthelyi intézetről 4 helyen emlékszik meg. A ferencesek tanítási elvei pedig a Protocollum scholarum grammaticarum Keszthelyiensium. c. kéziratban vannak meg az 1778. évből. 26. Szilasy János : Fejér György életrajza. Uj Magyar Múzeum. 1853. VI. 277. lap. 27. Festetics Kristóf nagy számban telepitett Keszthelyre német iparosokat. Ezek a mai Lehel-utcában laktak, mely a Lehen Gassen elnevezésből eredt. Az értesítők statisztikája sok német nemzetiségű tanulóról számol be a XVIII. sz. utolsó évtizedeiben. Klempa Károly: II. József látogatása Keszthelyen. Keszthely, 1941. 8. és 9. lap. 28. a) A ferencesek 1796-ban végleg kivonultak az iskolából. Brányi azonban két társával felváltva még hosszú ideig maradt hitszónokul. Evdíjukat a tanulmányi közalapítvány főpénztári hivatala utalta ki. 28. b) Március 1-töl kezdve Ovidius-t, Cicero nagyobb leveleit és valamit Senecából vettek elő. Penteki napon pedig hozzájárult a költészettan. De mindez lehetőleg úgy adatott elő, hogy a grammatisták is hallgathassák. A Ratio tanrendjéhez való közeledés a harmadik esztendőben már feltűnő haladást mutat. 29. Methodus docendi in gymnasio Keszthelyiensi pro unaquaque classe praescripta et hactenus usitata ac approbata, Mss. Gimnáziumi levéltár. 30. Szinnyei Ferenc: Bacsányi János. Budapest. 1904. 5. lap. 31. „Georgíus Fejér rudimentis literarum notionibusque grammaticis in loco natali inbutus, hunaniores disciplinas in gymansio regio albaregalensi tractavit anno 1781—83." 32. Bontz József: Keszthely város monográfiája. Keszthely. 1896. 418. lap. 33. Ezt a jegyzéket a kézírás után ítélve Für Márton igazgató írta. O volt a ferencesek rendjének feloszlása után az első világi igazgató. 1793-tól a premontreiek bevonulásáig az intézetet és a nemesi konviktust mintaszerűen vezette. Festetics György nagyon becsülte. 34. Töreki néven több tanuló szerepel az összeállításban, de sokkal későbbi időből. Mindnyájan Nemesvitáról származnak.