Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1941

67 XI. Jelentés a keszthelyi Premontrei Diákszövetségről A Keszthelyi Premonntrei Diákszövetség a tavalyi iskolai évben el­jutott első jubileumához, fennállásának 10-ik évéhez. Ezt a nevezetes év­fordulót külön ünnepi közgyűléssel ülte meg a budapesti Carlton-szálló egyik termében. A közgyűlés ünnepi hangulata szinte rányomta bélyegét az idei év minden összejövetelére, amelyet hagyományos szokás szerint min­den hó harmadik hetében tartottak ugyanazon helyen és ugyanolyan ke­retek között. Kovács János ny. tábornok, osztályelsők melegszívű egyéni­sége együvé tudta varázsolni minden Budapesten élő öregdiákot, jóságos tekintete, amely a szerető apa igézetével hat, szorosan összetartotta a fő­városban és környékén élő keszthelyi kolóniát. Ez iskolai évben 1941. november 11-én gyűlt össze a keszthelyi pre­montrei diákszövetség budapesti osztálya, öregek és ifjak egyaránt, hogy számot adjon az elmúlt év történetéről. Kovács József osztályelnök meleg szavai után, melyek a nemzeti megújhodás szellemében hangzottak el, Ladányi Emil főtitkári jelentése következett. E jelentés magában foglalja a szövetség évi munkáját és ép ezért alább közöljük. Tisztelt Közgyűlés! Szürke hétköznapok múlásában ma újra ünnepnap köszöntött ránk, amikor ismét egybegyűlt a Keszthelyi Premontrei Diákszövetség budapesti osztálya, hogy közgyűlésén számot adjon egy elmúlt év történetéről. »Odakünn most őszi levél pereg a fákrul, Idebenn ma ifjuságunk ezüst leple tárul. Odakünn most elűzött az álom, bombavert az éjjel, Idebenn most szívsziporkák szállnak szerte-széjjel.« Így dalolta ezt ma egy éve melegszívű költőnk, Berkes Róbert s úgy érzem, ma sem tudná bensőbben kifejezni mindnyájunk szíve érzelmeit. Odakünn most is peregnek a levelek a fákról, most is bombavert az éjszaka,,. s idebenn ma is szállnak a szívsziporkák és megkondul az emlékharang a mi kék-fehér diákvárosunkban. Kongása 12 hónap elmúlt eseményeit idézi vissza merengő diáklelkünkbe. Halljuk hát... A Keszthelyi Premontrei Diákszövetség 1940. november 9-én tartott jubiláris közgyűlése óta az alapszabályaiban lefektetett nemes céljainak megfelelően működött. E cél változatlanul a csorna-premontrei rend ha­gyományos nevelésének megfelelően a hazaszeretet, a keresztény nemzeti kultura, a magasztos eszmékben való hit, az összetartozás érzésének ápo­lása, az Alma Mater iránti raglaszkodás és hála ébrentartása. A szövetség 5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom