Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1937

A SPANYOL BAROKK ESZMEKÖRE. A spanyol nemzettel veleszületett kettősség : a faji mivoltában gyökerező realizmus és idealizmus, a spanyol Habsburgok uralma idejében a 17. század politikai és társadalmi hanyatlásának nyomása alatt a kollektivpsziché ama sajátságos alakzatát öltötte magára, amelyet röviden a spanyol barokknak és a kort a spanyol barokk korának szokás nevezni. A spanyol barokkot két elem alkotja : Az ú. n. naturalizmus és a vele ellentétes idealizmus. E két ellentétes elem hol eltér egymástól, hol bizarr egységgé olvad össze. A barokk a keresztény Nyugatnak közös művelődési tényezője, azonban a különböző nemzetek körében más és más formában nyilatkozott meg, hiszen a feltételek is mások voltak. Ezért nyugodtan beszélhetünk egy külön spanyol barokkról és barokk-korszakról.' Mivel a barokk korával a művészettörténet foglalkozott először, mint külön fejlődési fokozattal és határolta el pontosan a többi stíluskorszaktól, a közvélemény hozzászokott ahhoz, hogy a barokknak művészeti jellegét tegye elsősorban a megfigyelés tárgyává, mintha barokk gondolat a vele egyidőben uralkodó művészi felfogástól indult volna ki, és nem megfordítva. A művészet kétségkívül a legnemesebb kifejezési eszközök közé tartozik, de mégsem rendelkezik avval a kizárólagos hatással, amelyet egyesek elfogultan neki tulajdonítani szeretnének.

2 A barokk fogalmát tulajdonképpen két oldalról lehet megközelíteni. Az egyik külső és formát jelent, amelyben megnyilvánul előttünk. A másik belső. Ez feltárja az okokat, amelyekből kiindult. Mivel azonban a művelődési alap nemcsak történelmi, és értelmi megfontolásokból állapítható meg, hanem a szemléletből is, azért jelen esetben az ok : a gondolat és a történelmi háttér és az okozat : stilus, szoros összefüggését nem lehet figyelmen kívül hagyni. A spanyol barokk — ez Pfandl véleménye elsősorban — az a korszak, amelyben a spanyol nemzeti lélekben rejlő ellentétek forrpontra jutottak, mert életfeltételeik gyökeresen megváltoztak.

3 Egy világuralomra törő, tehát elérhetetlen célok után küzdő népben, amelynek nemzeti büszkesége az élet minden árnyalatára kiterjed, feltétlenül ellenhatást kell előidéznie annak, ha éhség, elszegényedés vagy nagyfokú megalázás éri. A spanyol nép lelki ingája ki is billent a nagy történelmi teherpróba alatt, még pedig nem várt módon.

4 1 E. A. Brinkmann: Kunst des Barock und Rokoko. Berlin 1924. 2 W. Weisbach : Der Barock als Kunst der Gegenreformation. Berlin 19211 s L. Pfandl: Geschiclite der spanischen Nationalliteratur in ihrer Blütezeit. Freiburg i. Br. 1929. 4 Értsd az ellenreformáció érdekében folytatott küzdelmeit Törökországtól Angliáig.