Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1936

10 kedveltesse a természetet, a vizet, a Balatont, a virágot, a madarat, az életet s dicsőítse a hatalmas Istent, aki mindezeknek az alkotója. Itt e kis parkban, itt a ringató hullámoknál csendül fel a vidám diákkacagás szép tavaszi és nyári délutánokon, mikor ifjaink vizre szállnak, mikor feszül a vitorla, vagy csónakok himbálóznak a hullámokon. Itt úsznak versenyt egymással s játsszák vizi játékaikat pormentes tiszta balatoni levegőben. Innen indult győzelmi útjára Csik Ferenc is, az olimpiai bajnok, akinek példája és mintaképe ott lebeg minden tanítványunk lelkében. Itt tartjuk május végén a madarak és fák napjával egybekötött kerti ünnepélyünket, amelynek változatos műsora és versenyszámai felejthetetlenné teszik a gyorsan elrepülő perceket. Itt a hajóhídon sütkérezik délutánonkint a sok komoly és csendes diákhorgász. Ilyenkor aztán csend van minden felszólítás nélkül is. Itt megy a legjobban a természetrajztanítás, itt már mindegyik ismeri az összes halakat. Tudja, mi a különbség a sügér és a vaskó között. Az első pillanatra felismeri a* horgára akadt menyhalat s nem tartja harcsának. Az egész fűzérre való keszegből ki tudja választani a különböző fajtákat. S ha néha egy-egy nagyobb ponty akad horgára és nem szakítja el zsinegét, van öröm és eleven élményelmondás a vidám hazamenetelnél. Horogra kerül a compó, naphal, csuka s tavasszal a süllő is. A fogast csak a piacról ismerik, mert az már nem sétál ki ilyen közel a partokhoz. Tavasszal horgászás közben sűrűn veri fel a csendet a szomszéd nádasban rikácsoló nádirigó. De még figyelmesebben nézzük gyakori feltűnését, amint teli szájjal viszi fiainak a sok apró bogarat és lárvát. Mély csendben és óvatosan lépked egyik nádcsomóról a másikra a törpe gém. Egy percig mozdulatlanul vár, csak a gyermeksereg látja, s egy pillanat alatt már ott van a kis kísz a szájában. Nem zavarják a kis horgászok, mert igen mulattatja őket a halfogásban való ügyessége. Azután kisétál a szárcsa, majd a bubosvöcsök jön, hátán fiaival. A diákok némán. mély csendben figyelik, mert a legktsebb mozgás is elzavarja őket, így pedig közvetlen közelből gyönyörködhetnek bennük. Távolabb jár a szürke gém, de az is még a közelünkben fészkel. Onnan hallatszik a vadkacsa-hápogás is. Ezt csak ritkán látjuk, mert amint felröppen, egy pár kör leírása után, ismét fészke táján száll le. Mindezen halak és madarak öblünk környékének lakói. Itt fészkelnek a közelünkben s a tél beálltával innen kelnek a nagy útra. Szeretjük is őket nagyon s tavaszszal alig várjuk visszatértüket. Már messzebb lakik tőlünk a Balaton legszebb madara, a kócsag. A Kisbalaton lakója ez a ritka madár. Szép nyári időben ezt is felkeressük. Csónakokra száll a boldog hadsereg s átszelve a Balaton öblét, egy órai evezés után ott vagyunk a Zala folyó torkolatában. Gyönyörű kép tárul fel itt előttünk. A csuhik által részekre bontott delta-torkolatban találjuk magunkat. Hátunk mögött a tündérszép Badacsony képe tükröződik a hatalmas vizben, előttünk pedig a Zala hömpölyög lassan a