Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1935

49 Bamba" című művéből az Ildefons románcokat.

1 Sőt az előbbi drámát is le akarta fordítani. Mint minden kezdőnél e téren, nála is tapasztalható a jambus és trocheus közti ingadozás, akárcsak Goethe-nél és Platen-nél. Platen „Alearda" c. töredéke közvetett kölcsönzést tüntet fel. Spanyol gondolkodás, de spanyol versmérték is lebeghetett szeme előtt. Különben a korai romantika ösvényén haladt. Költeményei Calderon iránt érzett mély tiszteletét árulják el. Az egyes Calderon-drámák felett esztetikai méltatásokat írt, de mindenütt csak dicséreteket oszt Schlegel módjára.

2 Ebben a tekintetben hasonló hozzá Eichendorff, aki időre nézve később ugyan, de szintén a korai romantika tanítványa. „Der Freier" című vígjátéka (1833) a spanyol köpenyes és kardos színdarabok mintájára (Comedias de capa y espada) készült. A főhős mint komorna, a komorna mint úrnő szerepel, majd férfinak adja ki magát s ezáltal párbajba keveredik. A párhuzamos jelenetek (előkelők és szolgák között) szintén spanyol eredetűek. Elete végén Calderon auto-it fordítja Schack ösztönzésére (1846).

3 Ugyancsak a spanyolok iskolájába járt Ernst Theodor Amadeus Hoffmann, a német Cervantes. Calderon „Öv és virág" (La banda y la flor) című vígjátékát „Eifersucht und Liebe" címen operává alakítja át. A bambergi színpadon spanyol drámákat honosít meg. Holbein igazgatósága alatt előadat három Calderon darabot. Mind a három nagy sikert aratott, amit Hoffmann a katolikus bambergi nép vallásos érzésnek tulajdonít.

4 1829-ben megjelent Raupach Ernő „Tochter der Luft" című műve, amelyről Goethe külön értekezést ír (Kunst und Altertum Bd. III. 1822.) A Calderon-rajongás ezen években szemmelláthatólag lelohadt, különösen amikor a francia beavatkozásnak sikerült (1823) a cortez szabadelvű alkotmányát lerombolnia. Amidőn pedig Cadix megadta magát, a németek lelkesedése egyenesen megvetéssé csapott át. Olsner ekkor írta Rachelnek : „Wem je hátte geahndet, dass in Spanien alles káuflich sei! Eigensinn bloss und Dünkel und Grossprahlerei scheint sich die heroische Nation der Don Quijoten vorzubehalten . . ." Ekkor már a lelkes Malsburg is kijelenti a Lope-fordítás előszavában (1824), hogy Calderon művei, amelyek őt hol az égbe emelték, hol pedig virágtengerbe süllyesztették, az örökké üde és természetes Lopevel szemben a költői megszokás bélyegét hordják magukon. Goethe is megszűnt betegségről beszél. Hiába próbált Zalhas és Mámminger „Az élet álom" és „Az állhatatos fejedelem" című műveket új köntösben megjelentetni, az idő elhaladt felettük. A korai romantikában gyökeredző Immermann Károly is sokat fáradozott, hogy düsseldorfi közönségét rászoktassa a spanyol darabok látogatására. Eszményi tartalmukat magyarázta. Külön előadásokban a spa1 Herm. Fischer: Uhlands Beziehungen zu auslándischen Literaturen. Zeitschriít tür Vergleichende Literaturgeschichte. 1886. Bd. 1- S. 365 2 K. Heinze : Platens romantische Komödien. Marburg 1897. 3 Richárd Dietze : Eichendorff Werke. Bd I. Einleitung. Leipzig 1891. 1 Gg. Ellinger: Hoffmanns Leben und Werke. Hamburg 1894. 4