Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1933

81 Emlékezés Deák Ferenc gyermek- és tanulókoráról. Összeállította és a Keszthelyi Prémontrei Diákszövetség október 9-i összejövetelén előadta Kovács József ny. tábornok a Diákszövetség Budapesti Osztályának elnöke. Deák Ferenc, a „Haza Bölcse", ma már a történelemé. . . Életének nagy cselekedetei, nemzetünk történelmének soha el nem enyésző dicső részletei. . . A legkiválóbb magyarnak, a felülmúlhatatlanul tiszta embernek kimagasló bölcseségét, lelki nagyságát, államférfiúi, törvényhozói, honpolgári kiválóságait és erényeit megörökítették életrajzírói és a történetírók. Deák Ferenc, 122 évvel ezelőtt, az 1811/12-ik tanévben, a „mi iskolánkénak, a keszthelyi prémontrei gimnáziumnak tanulója volt. Ugy vélem, hogy nemcsak a kegyeletnek adózunk, hanem kedves kötelességet is teljesítünk, midőn mi, a késői diákutódok, kik a Keszthelyi Prémontrei Diákszövetségbe tömörültünk, hazánk és nemzetünk ezen egyik legnagyobb, legönzetlenebb fiának gyermekkoráról és tanulóéveiről — életrajzíróinak adatai és a keszthelyi prémontrei gimnázium törzskönyvének egykorú feljegyzései alapján — a jelen alkalommal megemlékezünk. Deák Ferencnek édesatyja, a régi nemesi családból származó, szintén Deák Ferenc, mint jómódú zalamegyei földbirtokos, „Göcsej" keleti határán, Zalaegerszegtől délre fekvő Söjtör községben gazdálkodott. Szép, magas, erőteljes férfi volt, korának gavallér szokásaival. Édesanyja, szarvaskendi Sibrik Antalnak, az akkori győrmegyei alispánnak leánya, a nemcsak szépségéről, hanem eszes, szellemes voltáról is messze környéken híres Sibrik Erzsébet volt. Mindössze 15 évre terjedő nagyon boldog házasságukból hét gyermek született, kik közül legidősebb: Antal, a későbbi zalamegyei alispán, legfiatalabb az 1803. okt. 17-én született Ferenc, a későbbi nagy államférfiú. Ez utolsó gyermek születése édesanyja életébe került s az újszülött Deák Ferenc is annyira gyengének látszott, hogy Baranyai János róm. kath. plébános még születése napján megkeresztelte. Deák Ferenc édesatyját nejének elvesztése valósággal búskomorrá tette s újszülött gyermekére, mint neje halálának okozójára, annyira haragudott, hogy látni sem akarta és a csecsemő Deák Ferencet, Deák Mihály nevű rokonához Zalatárnokra küldte. Nemsokára édesatyja is végleg elhagyta a reája annyira gyászos emlékű Söjtört és a rokoni osztozkodásban neki jutott zalamegyei Kehidára költözött, hol pár év múlva 1808. év január hó 25-én meghalt. A teljes árvaságra jutott öt éves Deák Ferenc csak ekkor került viszsza a szülői házhoz, melynek feje, Hertelendy György gyámsága mellett, legidősebb bátyja, az akkor 19 éves Antal lett. Ez időtől kezdve nemes lelkületű Antal bátyja és Klára nővére voltak az apai házhoz visszakerült gyermek Deák Ferenc gondviselői. Különösen az életrajzírói által oly sokat emlegetett Klára nénjének lényében volt valami „anyaiasság", mellyel körülvette Deák Ferencet és kiváltkép6