Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1933

5 ség között, mert a romantikusok lelki eredetisége másokra nem volt átruházható. Ez Ausztriában nem tapasztalható ilyen mértékben. Itt csak kulturfok tekintetében jelentkezik némi különbség a közönség és irodalom között. A bécsi romanticizmust nem egyes irók hozták létre, hanem, amint Weber mondja, „a német kulturpublikum szellemi felületének az idomulása."

1 Mindebből az következik, hogy a német romanticizmusból csak külsőleges elemek hatottak az osztrák irodalomra. A mellékes mozzanatokat lényegként hangsúlyozták. Minden, ami nem mondott ellen a meglévő barokk-kulturának, polgár jogot nyert, ami új volt, az nem talált meghallgatásra. Bécsben az érzékeinkre ható tényezők érdekelték az embereket elsősorban, mint pl. a középkor és a katholicizmus.

2 Itt van a gyökere Calderon példátlan sikerének, amelyben e két vonás szinte megtestesítve áll előttünk. Tehát a romantikus költészet itt nem bölcseleti alapból indul ki. A Klopstock-féle nacionalizmus szintén ébredezett, csakhogy ez Bécsben mint az állami összetartozás tudata élt a lelkekben.

3 Ez a nacionalizmus inkább a hűség érzése a fejedelemmel szemben. A spanyol lealtad tökéletes mása. Ez a vonás jelentkezik már Hormayrnél, kit a bécsi romantika atyjának neveznek.

4 Hormayr összeköti ezt a hűségérzetet az osztrák múlttal, azaz a lovagromantikával és evvel a bécsi romantikus iskola megalakult. A császárvárosból épugy mint Berlinből és Heidelbergből romantikus gyújtópont lett. A romantikusok legkiválóbbjai Bécsbe sietnek. Schlegel bécsi előadásaiban a drámai művészet legmagasabb céljának a világtitok végleges megfejtését tartja. Ennek azonban csak a spanyol dráma felelne meg. így tehát Shakespeare is elmarad Calderon mögött.

6 „Ezek a költők hajnali lepkék voltak — mondja Gottschall —, amelyek a szellem harmatán felüdültek, de a nyitott kelyhet világos nappal nem merték megcsókolni." Igen, ez a szellemi hajnalodás volt az éltetője a bécsi romantikának, amely színpompázó napsugaras éggé bontakozott ki. A költők a spanyolokhoz fordulnak, Calderon, Lope és Moreto lesznek a mintaképek, úgy annyira, hogy egy sajátságos vonásokkal bíró, részben eredeti szellemi irány fejlődik ki, az ugyn. hiszpanizmus, amely mindent örökbe fogadott, ami spanyol. Főlapja a Wiener Jahrbücher, amelynek főmunkatársa Wolff Ferdinánd és alapítója Collín Máté.

6 Schreyvogel, a Burgszínház titkára 1816-ban lefordítja Calderon „Az 1 Magyar Shakespeare-tár: Shakespeare és az osztrák irodalom. II. k. 1917. Weber Artúrtól. 917. 2 R. Huch. Ausbreitung und Verfall der Romantik. Leipzig, 1912. 28. 1. 3 Egyetemes Philologiai Közlöny 1917. 505. 1. 4 Biographische Züge aus dem Leben deutscher Mánner. 1. k. Hormayr. Leipzig 1816. 5 Vorlesungen II. 100. 1. c Wihai: Mattháus Collin und die patriotischen nationalen Bestrebungen in österreich zu Beginn des 19 Jhds. (Euphorion kiegészítő füzete 1901. 121. 1.