Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1931

8 „A földre árad a tisztaság étere. „Előttem a Kökszu zöld mozgó felületével „Fehér habot ontva, a kecsesen hullámzó „Tenger is gyengéd ajkat, vonzalmat keres... stb, Erős reálizmussal rajzolja elénk a földrengéstől elpusztított város képét A balikeszri földrengésben: „A földrengéstől elpusztult falu: ott egy tetőnek „Korhadt gerendái borzalmasan összeomlottak; „Amott sártömeg alakjában egy épület „Összedőlt alapjai láthatók... Távolabb egy hajlék „A földre hajolt, közel van az összedőléshez. „Előtte egy asszony , ... de tovább nem akarom látni. Fikret bizonyos mértékig filozófus költő. Szeret a legegyszerűbb tárgyból is valami tanulságot levonni; így aztán majdnem minden költeményében rejlik valamilyen filozófiai igazság. Néhány példa: „A halál az élet felfrissülése; ha nem halnánk meg, a gondolatok halnának meg" — „Aki ért, lát, nem lehet boldog." — „Az énem játékszer kezemben." Ezek a filozófiai tanulságok nagyon kedveltté teszik költeményeit saját korában. Erősen kidomborodik költészetének intellektuális vonása. Az igazi érzelmet gyakran elnyomja nála az értelem. Mintha maga is érezné ezt, mert egy helyen így mentegetőzik: „Nem, itt a gondolkozás nem segít. „Minden költemény lelke a búbánat. Fájdalma azonban nem mindig őszinte érzés, mert nem mindig az életben látott fájdalomról ír. Az anya c. verset nem azért írja, hogy könyörületet ébresszen a kolduló anya iránt másokban, hanem, hogy ezt a bölcseséget leszűrhesse: az anyaság a legédesebb gond. A koldusnő alakját sem az életből veszi, hanem egy képről mintázza, mely egy gyermekét karján tartó koldusnőt ábrázol. Hasonlóan felületesek szerelmi érzései. A szerelemben is elmélkedik : „De miért van e szép út végén örvény?" Kedvesét szereti: „Ha nem volnál, — ezt az őszinte vallomást teszem : „Ha nem volnál, nem tudnék élni! De ezen érző szívvel szemben rögtön fellép a gondolkodó értelem: „Napnyugta felé, csendben gondoltam ezt: „Nem rossz szerelmeskedve sírni, de hát „Sírássá változnék az élet. A szerelemről nem szívesen ír; Az aranykötél-ben meg is mondja: „Szerelmeimnek mindegyikében ugyanazokat a karmokat, ugyanazt az állapotot, ugyanazt a civakodó macskaalakot láttam." Szerelmi költeményei sokszor melanchólikusak, szentimentálisak. Effajta költeményeinek jellemző példája a Szühá és Pervin, melynek gondolat-