Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1931

A háziasszony c. versében a nőnek a családban betöltött fontos hivatását emeli ki: r „Örvendő szívvel léped át küszöbödet: „Sem a kövön nincs folt, sem a padlón egy nyom. „Ez a kedves fészek télen-nyáron szappanillatú; „Térítői fehérek, függönyei fehérek. „Minden sarkában gyengéd asszonyi ízlés tündököl, „Mindenben egy asszony szemefénye, munkája van. „Csínos fiatal asszony ezen háznak úrnője, „Hangja csacska patakként csörgedez a szívben. „Gyermeke, férje iránt mélységes a szeretete: „A ház a szentélye, a családi szeretet a vallása, „Bármi legyen rangotok, korotok, „Nem hajtjátok-e meg fejeteket ezen asszony előtt? E rövid vázlatban megpróbáltuk az elmúlt évtizedek török költői irodalmának képét megrajzolni. Mondanunk sem kell, hogy ez a kép már az anyag gazdagsága s a hely szűk volta miatt sem lehet teljes. Egy még folyamatban levő s ki nem alakult korról különben sem lehet tiszta és teljes képet nyújtani. Különösen érvényes ez a török irodalomra, mely még forradalmi napjait éli. Rámutattunk arra, hogy a török költészet s vele együtt természetesen a többi irodalmi ág is az iszlám fölvételével annyira arab-perzsa hatás alá kerül, hogy nemzeti jellegéből kivetkőzve szinte töröknek is alig nevezhető. Formája és tartalma idegen, nyelve arab-perzsa-török elemekből alkotott mesterséges keveréknyelv s távol áll a nemzet szélesebb rétegeinek ízlésétől. A XIX. században az európai liberális eszmék a török irodalomban is forradalmat okoznak. Legelőbb is a költők és írók fogadják be a haladás eszméit; ők látják meg legelőször azt a nagy különbséget, mely az európai és török társadalom és irodalom közt van. Látják, hogy míg nyugaton az irodalom és élet karöltve jár s az irodalom a haladás szolgálatában áll, addig náluk igen nagy a kett'j között a szakadék s az irodalom éppen a haladás kerékkötője. Valahogy közelebb akarják hozni az irodalmat az élethez. Tekintetük nyugat felé fordul: a török irodalmat nyugati mintára szervezik meg s miközben átvesznek nyugati formákat, a tartalom is nyugativá lesz. Tehát ez az irodalom sem igazi török irodalom, mert formája és tartalma megint csak idegen s nyelve sem tud szabadulni az idegenszerűségektől. Felvetődik a kérdés: milyen legyen az igazi nemzeti török irodalom ? Egy kiváló török irodalomtörténész, Köprülüzáde Mehmed Fuád, egy 1917-ben megjelent tanulmányában így fogalmazza meg a kérdést: A nemzeti irodalom, bár alak szempontjából a mai európai irodalmaktól nem