Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1931

20 egyrészt a klasszikus irodalom, másrészt a dérviskolostorok és lantosköltők népies ízű költészetéhez is. Kutatni kezdik a klasszikus költők műveiben meghúzódó nemzeti vonásokat. Habár ez a multat vizsgáló buzgóság néha túlmegy a célon, jótékony hatása mégsem tagadható, mert megfelelő világításba helyezi a régi irodalom értékeit. Bizonyosfokú tradicionálizmus alakul ki, mely próbát tesz egynémely klasszikus forma utánzásával. Ez látszólag visszafejlődést jelent, valójában azonban nem vezethet a divánirodalom visszahozatalára. Az utánzott klasszikus forma csak keret, mely csupán hangulat- és korfestő szerepre van hivatva, mert hiszen a tartalom egészen nemzeti. így vagyunk a versmértékkel is. Ha a nemzetiesség korában valamely költő a szótagos verselés mellett arab-perzsa metrikában is ír, nyelve tiszta és idegen szerkezetektől ment s alkalmazásának főoka talán abban a körülményben nyerhet magyarázatot, hogy a túlságosan meggyökerezett súlyos hangzású arab-perzsa metrika mellett a szótagos verselés eleinte nagyon könnyűnek és egyszerűnek tűnt fel. A felső és alsó rétegek ízlése között levő nagy ellentétet csak fokozatosan lehet áthidalni s ezért kell még a nemzeties irodalomnak is minden tartalombeli nacionálizmusa ellenére az idegen metrikával küzdenie. Bizonyos azonban, hogy ez a formai és metrikai tradicionálizmus, mely amúgy sem általános, most már semmit sem árthat a költészet egyre jobban megizmosodó nacionálizmusának. * Az oszmán—török történelem dicső eseményei és a derviskolostorok misztikus költészete ihletik meg Jahja Kemál költészetét. Történelmi tárgyú költeményeihez az anyagot a török mult különféle győzelmei, hadjáratai szolgáltatják. Költői értéke abban rejlik, hogy egészen bele tudja magát élni a letűnt korok szellemébe. Egészen együtt él, érez és gondolkozik hőseivel. Mikor Konstantinápoly dicső elfoglalását énekli meg, ő is együtt szemléli a harcot, a küzdő janicsárokat, amint Allah nevét kiáltva rohamra indulnak és a győzelemért imádkozó agg Semszeddinnel ő is sikerért könyörög. Máskor résztvesz a magyarországi hadjáratokban. Ott van a török lovasok közt, akik átkelnek a Dunán és villámként Temesvár felé száguldanak. Majd a Földközi-tenger híres ütközeteit éli át és nemzeti büszkeséggel írja, hogy a Földközi-tenger láthatárát kék füst árnyékolja, mert az ötven gályából álló szultáni flotta érkezik. Aztán újabb színváltozás következik: ezúttal kilép a nemzeti múltból és a klasszikus görög eposzok világába lendül át; a görög istenek és hősök bűbájos világát sejtető énekek csendülnek fel költői képzelete nyomában. A török mult és görög világ rajza mellett elméjét és fantáziáját a derviskolostorok misztikus költészete foglalkoztatja. Hogy effajta misztikus költeményeit jobban megérthessük, néhány szóban érintenünk kell a muhammedán népek irodalmában oly nagy szerepet játszó szúfizmus, azaz misztikus bölcseleti irány körvonalait. A szúfizmus kezdete az iszlám első századaira nyúlik vissza. Az iszlámban korán elharapódzó szőrszálhasogató vallásbölcselet ellenhatása-