Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1930

55 XV. 5/5/6 tagozódásii alaptípusra visszavezethető formák. ') Anyagunkban van 33 vers, melyek ugyan 10 formakategoriába tartoznak, e formák azonban egy közös aláptípusra vezethetők vissza. A megfelelő dallamformáknál az alaptípus, amint láttuk, nwiniMlmjj Az 5. és 10. hang után levő cezúrák tehát a dallamsort három, két 5-ös és egy 6-os, részre osztják. A szerint azután, hogy a sornak mely tagjai és mily kombinációkban alkotnak sort, ill. strófát, a dallamforma-családnak több változatát különböztetjük meg. Ennek megfelelően a versformáknál is egy 5/5/6 tagozódásü alaptípust veszünk fel és ehhez viszonyítjuk az egyes formákat, melyekben csak 5-ös és 6-os dimétereket találunk. A ritmuscsalád nagy kedveltségét mutatja, hogy később is, a század végén, továbbá a XVII. és XVIII. sz.-i énekeskönyvekben, sőt a mai népdalanyagban is találkozunk vele. Az ide tartozó változatok a következők: a) 3X16 (5/5/6). 11 képviselője van. b) 2X16 (5/5/6). 4 képviselője van. E két formánál a sorok egyes részeit nemcsak cezúra választja el egymástól, hanem a sűrűn, de még minden rendszer nélkül jelentkező középrím is, mely mutatja, hogy a hosszú sorok feldarabolódása és a sorrészek önállósulása már folyamatban volt. c) 4X10 (5/5), 5 képviselője van. d) 4X11 (5/6). 4 képviselője van. e)3Xll (5/6). Egy képviselője van. f) 3X10 (5/5), 11 (5/6). 2 vers tartozik ide. g) 4X10 (5/5), 11 (5/6). Egy vers képviseli, h) 2X10 (5/5), 11 (5/6). Ide is egy vers tartozik, i) 10 (5/5), 11 (5/6), 10 (5/5), 11 (5/6). 3 vers tartozik ide. j) 10 (5/5), 6, 11 (5/6). Egy képviselője van. A formacsalád legfőbb közös jellemző jegyei: 1) a cezúra pontos feltüntetése az 5-ös, ill. 6-os sorrészek után, 2) pontos szótagszám (bár itt már — mint általában e század verselésében — némi ingadozás tapasztalható), 3) az 5-ös és 6-os diméterek bizonytalan tagozódása (többségben a 3/2, 2/3, ill. 4/2, 3/3 van). XVI. 2X13 (6'7), 12 (616), 7 (4'3.) 4 vers képviseli ezt a formát. — XVII. 12 (6'6), 11 (4'4'3), 12 (616), 13(6*7), 12 (6'6), 13(6'7). 2 képviselője van. — XVIII. 11 (5'6), 13 (6'7), 12 (6'6), 11 (5'6). Egy vers képviseli. — XIX. 3X11 (41413). 13 (6'7). 2 vers képviseli. — XX. 11 (5'6), 3X12(6/6). Egy vers képviseli. — XXI. 12 (4'4/4), 2X11 (4'4'3). 2 képviselője van. — XXII. 2X11 (5'6), 3X12 (6'6). Ennek és a következő formáknak egy-egy képviselőjük van. — XXIII. 13 (4'4//4'l), 14 (bizonytalan, esetleg 4|5|5), 13 (4'4//4'l). - XXIV. 3*8 (4'4), 6 (3'3). - XXV. 3X7 (4'3), 2x8 (4/4), 7 (4'3), 8 (4/4). — XXVI. 3X8 (4/4), 10 (6/4). - XXVII. 2X10 (5'5), 2X9 (5/4). — XXVIII. 2X12 (6/6), 10 (4'6. — XXIX. 15 (4'3/'4/4), 10 (4/6), 13 (4'3"4'2). — XXX. 13 (4'2'/4'3), 14 (4'4"4'2), 16 (9/7.) — XXXI. 15 (8'7), 7 (4'3), 15 (8'7), 11 (6'5). - XXXII. 4*7(4>3), 6 (3'3\ 8 (4'4). - XXXIII. 4X7 (4 3). 10 (4'4<2), 5 (2/3). - XXXIV. 4X7 (4'3), 4, 8 (4'4), 5 (3/2). XXXV. 15 (7/8), 13 (6'7), 16 (7/9), 13 (6'7). - XXXVI. 8 (4/4), 10 (bizonytalan), 9 (bizonytalan), 7 (4'3). - XXXVII. 7. (4/3), 9 (4/2/3), 11 (4/4/3), 13 (4/4/14/1), 5 (2/3). ') Az itt következő, kéziratban részletesen elemzett formáknak helyszűke miatt csak rövid, vázlatos felsorolását adom.