Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1930
53 set írt ebben a formában, a 7., a Budai Ali basa írása közben tehát már eléggé meglehetett a gyakorlata a forma használatában. A tények pedig éppen azt mutatják, hogy nemhogy javulna a helyzet, hanem folytonosan több lesz a cezurátlan sorok száma mely a 7. vers 464 sorában már 60, tehát az egésznek 14%-a. Kodály Zoltán egyik munkájában úgy magyarázza a dolgot, hogy Tinódi énekeinél a megértetés lévén a fontos, ha a szöveg értelme megkívánta, dallamban, szövegben egyaránt megbomlott a feszes ritmus, miként a népdaloknál, ahol ha nem táncritmusban éneklik őket, a középcezurás 12-es dallamsorok közepén gyakran nincs nyújtás. 1) Felvetődik azonban ezzel szemben a kérdés: miért vétenek egyrészt népdalaink a középcezúra követelménye ellen a lehető legritkább esetben még akkor is, ha a dallam nemcsak az előadás közben válik ideiglenesen cezurátlanná, hanem az volt már eredetileg is; másrészt pedig a többi középcezurás dallamra énekelt versnél, hol szintén a megértetés volt a fontos, néhányat leszámítva, miért találunk oly elenyészően csekély számú cezurátlan sort? A dolog mentségére más magyarázat a jelen pillanatban nem lehetséges és így nem marad más hátra, mint hogy a cezúra gyakori elhibázását Tinódi verselési készségében negatívumnak tudjuk be. 8) Ilosvai Péter: Az nagy szent Pál apostolnak élete. (IV. 173. 1564.) 1090 soros, a a a a rímelésű, gyakran azonban csak 3 sora csendül össze. Tinódi verse mellett Ilosvainak két, ebbe a csoportba tartozó verse vét legtöbbet a középcezura ellen. Összesen 143 cezurátlan sora van, úgy hogy itt már komolyan felötlik a kérdés: nem cezurátlan dallamra írta-e versét? Útbaigazítást erre vonatkozólag nem kaphatunk, mert a versnek nótajelzése sincs. 2) Nagy a szótagszám ingadozása is: 101 sorban több, vagy kevesebb ez a szabályosnál. A diméterek további tagozódására vonatkozólag itt is az a megkötetlenség uralkodik, amit Tinódi verseinél és általában a középcezurás 12-eseknél már volt alkalmunk tapasztalni. Szent Pál, Timó- | theus hogy vala I útába, Egy leánzó | kiben Pithon ördög | vala, Ki nagy sommá | pénzért || jövendőt mond I vala, Városbéli | népnek nagy hasznára | ez vala. 9) Nagybánkai Mátyás: História Jakab patriarcha fiáról Józsefről. (IV. 5. 1556.) 696 soros, a a a a rímelésű. A középmetszet itt már mindössze 5 sorban nem található meg. A szótagszám ingadozása is elenyészően csekély. (8 13-as sora van.) 10) Ilosvai Toldija verselés szempontjából fölötte áll a Szent Pálnak. (IV. 241. 1574.) A 18 cezurátlan sor ugyan még mindig sok, azonban az előzőhöz képest már javulást mutat. Ezt mutatja a szótagszám is, mely mindössze 5 sorban hibás. 404 soros, a a a a rímelésű. ,11) Szerémi Illyés: Istenünkez való szép dicséret, (VII. 98. 1580.) Ebben a csoportban ez az utolsó darab. 48 soros, a a a a rímelésű, van azonban olyan strófája is, ahol csak 3 v. 2 sorvég csendül össze. Cezurátlan sora egy sincs. 2 esetben találunk az utolsó sorban 13 helyett 12 szótagot, 1 esetben pedig 12 helyett 14-et. Tanulságos lesz megnézni a diméternek további tagozódását. Az első diméter 4'2 megoszlású 19, 313 ') Árgirus nótája. Ethn. 1920. 33. 1. 2) Ilosvai versében ugyan maga is mentegeti magét; az 1087—88. sorban ugyanis ezt írja: Nem csuda ha vétek vagyon az írásban. Sok reszelő, furó kárt tett nékem írásban. (T- i- amint íöntebb írja, „Egy jámbor lakatgyártónak házában" szerezte versét.)
