Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1930
49 Heterometrikus strófaszerkezetek. VIII. Középlatin sapphikus formára emlékeztető versek. Már a középkori anyagban van egy ilyen vers, a Laus Sancti Nicolai pontificis, mely azonban csak nagy keretekben, kevésbbé kötött tagozódással követi az eredeti formát. A R. M, K. T.-nak II—VII. kötetében is találunk ilyen verseket, melyek azonban jóval határozottabb formát mutatnak és a középlatin mintához is közelebb állanak. Az egyik közűlök szabályos sapphikus dallamra készült, a másik pedig egy sapphikus formában írt latin himnuszra utal nótajelzésében. A dallam, Tinódi Dávid királának a dallama, teljes mértékben megfelel a középlatin forma követelményeinek : 3xJJ]JJÍD3 J N J Jjjjj A latin himnusz, melyet a másik nótának jelöl meg, az „Ut queant laxis". A középlatin forma a következő: 3 11 szótanos sort egy rövidebb 5 szótagos követ. A 11-es sorokat az 5. szótag után elhelyezett cezúra két részre osztja. A szótagszám ugyan nem egyenlő, azonban a cezúra után elhelyezett 4-es ütem szaporázással állítja helyre az egyensúlyt. A sorfelek 3j2, ill. 4)2 beosztásúak. Az utolsó adonicus sor 3|2 tagolású: Ut queant | laxis resonare 1 fibris M/'ra ges- | torum famuli tu- | orum, Solve po- | luti labii re- | atum Sancte Jo- | anes. Ha 4 sapphikus versünket megvizsgáljuk, tapasztalni fogjuk, hogy a latin mintát különböző mértékben közelítik meg. Ebből a szempontból 3 fokozatot mutatnak. Az elsőhöz 2 vers tartozik. 1) Gyulai István : Hymnus. (VI. 105. 1553.) 20 strófás, 80 soros; 3 11-es és egy 5-ös sor alkotnak strófát a a a a rímeléssel. A latin mintát követi elsősorban is szótagszámban. A 1 l-es sorokban egy esetben van 12 (az első diméter szaporáz). Az utolsó sorban is csak 3 esetben van egy szótaggal több. Követi továbbá a latin mintát (még pontosabban) a középcezura elhelyezésében: 60 11-es sora közül egy sincsen, mely ez ellen vétene. A sorfelek további tagozólásában már eltér a latin mintától: annak kötött 3!2, ill. 4i2 beosztását nem tudja pontosan követni, különösen nehezére esik a két végső szótag hangsúlyos lemetszése. Azonban így is a 3J2, ill. 4 2 beosztású sorfelelek vannak többségben. (3|2 van 27, 4 2 20, míg 2j3 19, 33 szintén ; tagolatlan sorfele van 14, ill. 21. Az utolsó sorban 3!2 van 7, 2|3 6, tagolatlan 7.) Erről nagy hálát adjunk az | Istennek, Mert nem sok i üdőt halasztott mind | ennek, De vége I leszen csak higyjetek | ennek, Mondjátok I Amen. 2) Ugyanezen a fokon áll Baranyai Pd/nak Az tékozló fiúról c. verse. (II. 261. 1545.) 316 soros, 79 strófás, a a a a rímelésű, több strófájában azonban csak 3 sor rímel. A középcezura mindegyik sorában a helyén van. A szótagszám csak egy sorában 12 (6j6) és egyben 10 (5[5). A diméterek további tagozódásában azonban már egy árnyalattal távolabb áll a latin formától, mint az előbbi. A 11-eseJ^lső felében a 3[2 (144, míg 2|3 4
