Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1929

* Dr. Burány Gergely csornai prépost 1852. febr. 6.-1929. aug. 16. A mult évi nagy szünidő vége felé a legfájdalmasabb veszteség érte a csornai prémontrei kanonokrendet, iskolánkat, a magyar katolicizmust és a magyar tanügyet azáltal, hogy szeretett rendfőnökünk és iskolánk kegyura, Dr. Burány Qergely, csornai prépost, aug. 16-án tüdőgyulladásban rövid betegség után Csornán elhunyt. Váratlan elhunytával valóban leesett fejünk koronája. Meghalt egy puritán lelkű ember, aki mint pap, szerzetes és tanférfiú példaképe volt korának; akinek alázatossága, szerénysége, lelkiismeretessége, fáradhatatlan munkássága közbeszéd tárgya volt mindenütt, ahol ismerték; aki magas, előkelő állásának kötelességeit ismerte, terheit viselte, de előnyeit soha igénybe nem vette; aki mint tanár és igazgató tanítványainak atyja, mint prépost és rendfőnök rendtársainak gondos szerető atyja és odaadó testvére volt. Mint tanár 17 évig, mint iskolánknak igazgatója 16 éven át és mint rendünk feje 23 éven és 3 hónapon át szolgálta rendjét, hazáját és a magyar tanügyet híven egyházához, lángoló hazaszeretettel, odaadó és rajongó szeretettel a magyar ifjúság iránt, páratlan kötelességteljesítéssel, eréllyel zománcozott szeretettel és napról napra folytatott céltudatos munkával. A fiatal lelkek százait és százait jegecesítette jellemmé, rendjének hajóját pedig nagyon nehéz időkben biztos kézzel irányította és mindenkori bölcs körültekintésével és előrelátásával örvényektől, zátonyoktól és szikláktól megóvta. A lélekben igaz kath. papnak és szerzetesnek, a *udós és kiforrott itéletü férfiúnak, a tapintatos és lángoló buzgalmú nevalőnek volt példaképe egész életén át. Egy ritka, tartalmas és szép életnek minden napját kellene feltárnunk, hogy kimutassuk, kije volt Burány Qergely rendjének, egyházának, hazájának és a magyar ifjúságnak 1 Az itteni szük keret helyett mindez soha el nem halványuló, ragyogó betűkkel van a maga egész terjedelmében megörökítve rendünk annalesei-