Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1928
9 azonban, hogy még ez a réteg is több molekula-rétegből áll. Az 1 • 1 millimikron vastagság tehát legfeljebb a molekula átmérő felsőhatárát jelzi. Qáznemű halmazállapotban az anyag magától válik szét molekulákra. Azért legpontosabban a gázmolekulák méreteit ismerjük. A kinetikai gázelmélet alapján végzett számítások szerint a gázmolekulák átmérője 0-2—0'4 millimikron között van. Legkisebb a hidrogén molekula átmérője: 02 millimikron. A széndioxidé 03 millimikron. A gáz 1 cm 8-ében (0°C és 1 atm. nyomás mellett 27X10 1 8 27 trillió a molekulák száma, mégpedig — Avogadro tétele értelmében — függetlenül a gáz anyagi minőségétől. Tehát 1 cm 3 O-ben azonos körülmények ugyanannyi molekula van, rnint 1 cm 3 H-ben, 1 cm 3 C0 2-ban, vagy bármely más gázban. Ismerve a gáz 1 cm 8-ének súlyát és az abban foglalt molekulák számát, könnyen kiszámíthatjuk egy molekula súlyát. Igy pl. a H-molekula súlya 0-35X102° milligramm, a széndioxidé 77X102 0 milligramm. A molekulák méreteiből a mondottak alapján következtethetünk az atomok nagyságára. Pl. 1 széndioxid molekula áll egy szénatomból és két oxigénatomból. Csak hasonlattal tudunk némi fogalmat alkotni arról, hogy ezek az adatok mit jelentenek. Ha egy dm 3 ólmot atomjaira tudnánk széjjelszedni és azokból egy atomvékonyságú fonalat készítenénk, 10 billió km hosszú fonalat nyernénk. Ez pedig akkora távolság, hogy a roppant sebességű fény is csak egy év alatt tenné meg. 1) 500 milliárd évig tartana az 1 cm 3 gázban foglalt molekulák megszámlálása, még ha percenként százat számolnánk is éjjel-nappal. Ha egy elektromos izzólámpa teljesen légüres körtéjén akkora nyílást tudnánk készíteni, amelyen másodpercenként egy millió molekula áramolhatik be, 100 millió év alatt érné el a beáramlott levegő nyomása a külső 1 atmoszféra nyomást. Legjobban szemlélteti azonban a molekulák nagy számát és parányi kiterjedését Aston következő számítása. Vegyünk egy pohár vizet. Tegyük fel, hogy annak mindenegyes molekuláját valamilyen ismertető jeggyel tudjuk ellátni. Öntsük a pohár vizet a tengerbe és várjuk meg, míg egyenletesen összekeveredik az egész Földön tengerek, folyók, tavak, felhők alakjában található víztömeggel. Bárhonnan és akárhányszor merítünk az elkeveredés után egy pohárnyi vizet, még mindig 2000 darabot találunk benne a megjelölt molekulákból. 2) Nem egyszerű feltevés tehát, hanem számokkal, méretekkel bizonyított igazság, hogy atomok és ezeknek egyesüléséből álló molekulák valóban vannak. Az atomok Dalton elméletében még 1) Rhorer : Atomok, molekulák, krisiályok. 28. 1. 2) T. T. Közi. 803. sí. 19. 1.
