Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1928
8 törvényszerűségeket. Az anyag háromféle halmazállapotának magyarázásában abból indultak ki, hogy a molekulák állandó mozgásban vannak. Gázállapotban ez a mozgás haladó: a molekulák, akárcsak a szunyograj, állandóan nagy sebességgel és méreteikhez képest egymástól óriási távolságban röpködnek a térben. Mozgásuk közben majd egymásba, majd az edény falába ütköznek, rugalmasságuknál fogva visszapattannak. A kicsi, de végtelen számú ütközés eredménye a gázok állandó nyomásában nyilvánul meg. Ezért iparkodik a gáz a rendelkezésére álló teret egyenletesen kitölteni. A cseppfolyós testek molekulái viszonylag közel vannak egymáshoz, tehát már nem mozoghatnak olyan szabadon. Térfogatukat nem is növelhetjük határ nélkül. A szilárd halmazállapotú test részecskéi már olyan közel vannak egymáshoz, hogy helyüket sem változtathatják, hanem csak nyugalmi helyzetük, mint középpont körül rezegnek különféle módon. 1) Az atomelmélettel szemben gyakran hangoztatják azt az ellenvetést, hogy atomok és molekulák tulajdonképen nincsenek, mert kicsiségük miatt létezésükről meg nem győződhetünk. Amikor Dalton a mult század elején elméletét felállította, az atomokról szóló tana valóban csak feltevés volt. A tudományos vizsgálati módszerek azonban azóta annyira tökéletesedtek, hogy segítségükkel nemcsak a molekulák létezését sikerült bizonyítani, hanem — minden kicsiségük ellenére — még nagyságukról, számukról, súlyukról is pontos adataink vannak. Az adatok helyességében csak azért sem kételkedhetünk, mert az atomok és molekulák méreteit már sok tudós megállapította, mégpedig egymástól függetlenül, más-más módszerrel, más-más észleletből vagy feltevésből kiindulva. A nyert eredmény mégis jól egyezett. 2) Hogy a molekulák és atomok milyen parányi kis részecskék, arra már a folyadékok felületének mikroszkóppal való megfigyeléséből is következtethetünk. Ezek felülete ugyanis még az eddig ismert legerősebb nagyítás mellett is teljesen egyenletesnek, simának látszik. Ez arra mutat, hogy a folyadékmolekula átmérője kisebb a mikroszkóppal még megfigyelhető legkisebb távolságnál, vagyis a milliméter ötezred részénél ( 0'2 mikron. 1 mikron 0 001 mm.) Ez a szám azonban még messze van a molekula valódi méretétől. 8) Rayleigh és Devaux 2 millimikron illetve l'l millimikron vastagságú olajréteget állítottak elő víz felszínén. (1 millimikron 1 milliomod mm.) Ennek az összefüggő olajrétegnek a vastagsága legalább is egy molekulányi, lehet ') T. T. Közi. 843. sz. 268. 1. 2) A részletesebb ismereteket kivanő számítások menetét nem ismertetem, mindössze arra utalok, hogy azok főképen az u. n. kinetikai gázelmélet alapján történtek. Ezen elmélet alaptétele, mint föntebb már érintettük, a gázok legkisebb részecskéinek szüntelen, haladó mozgása. *) Rhorer: Atomok, molekulák, kristályok 20. 1.
