Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1928
26 ját ki lehet számítani.) A pálya lehet kör, esetleg ellipszis alakú is. A körpályákat Bohr főpályáknak, az elliptikusokat mellékpályáknak nevezi. Az elliptikus pályákról azt tartja, hogy azok nem maradnak a térben határozott helyzetben, hanem az atommaghoz képest állandóan elmozdulnak, hurkot írnak le. A pályák térbeli elhelyezkedése még bizonytalan. Bohr arra törekedett, hogy megállapítsa minden egyes elem atomjának ú. n. modelljét és így az atom megtöltésének és elektronjainak számából, elhelyezkedéséből magyarázza meg az elem kémiai és fizikai tulajdonságait. Ez a legtöbb elemre nézve sikerült is. A H-atom magva körül egy elektron kering körpályán. A kétszeres pozitív töltésű He-mag körül 2 elektron kering két körpályán, melyek a feltevés szerint 60°-os szöget alkotnak. A rendszám növekedésével a keringő elektronok száma is folytonosan gyarapodik: a f^a-atom magva körül pl. már 88, az Úr-é körül pedig 92 elektron kering más-más pályán. Ennek következtében a nagyobb atomsúlyú elemek atomja rendkívül szövevényes, de mindig részarányos alakulatot ölt. A külsőbb pályákon keringő elektronok csak lazán kapcsolódnak az atomhoz, épen azért könnyen le is válnak, vagy leválaszthatók. (Az elektront ugyanis elsősorban a mag elektrosztatikus vonzása tartja meg pályáján, ez a vonzás pedig a távolság négyzetének arányában csökken. Ezért a mag azokat az elektronokat, melyek hozzá közelebb keringenek, erösebben köti mint azokat, melyek tágabb sugarú pályát írnak le.) A legkülső gyűrűt alkotó elektronok a vegyérték-elektronok, mert ezektől függ az elem vegyértéke és egész kémiai jelleme. 1) A kémiai változások mind a vegyérték-elektronok segítségével mennek végbe. A belsőbb pályákon keringő elektronokat az atomtól elválasztani nem tudjuk. Ezeknek pályája, elrendeződése csak radióaktiv bomlás alkalmával változik meg. A maghoz közelebb eső elektronok keringésével, illetve az abban ellőálló zavarokkal magyarázza a modern fizika a fény, mágneses és egyéb fizikai jelenségeket 2) A legújabb felfogás szerint a magvat alkotó He-atomok is összetettek: négy H-magból és 2 elektronból állanak. (+4—2=+2. Ezért kettős pozitív töltésűek az a-sugár részecskéi!) A pozitív töltésű H-magot Aston proton-nők nevezi. Szerinte minden atom ilyen (+) protonokból és (—) elektronokból épül föl. Ha valónak ') Kémiai Folyóirat, 1928. okt. - Valamely elem annál közömbösebb, annál kevésbbé hajlandó a más elemekkel való vegyülésre, minél állandóbb legkülső elektron-gyűrűje. Ilyenek a nemes gázok : He, Ne, A, Kr, X. Az elektronnak egy belsőbb pályáról külsőbb pályára való átviteléhez meghatározott mennyiségű energia kell. Viszont, ha az elektron visszakerül előbbi pályájára, akkor ugyanakkora energia fel szabadul. — Fénykibocsátás történik, midőn az elektron belsőbb pályára ugrik át és e közben elveszít e?y vagy több kvantumnyi energiát. Viszont fényelnyelés következik be, midőn az elektron külsőbb pályára jul és egy vagy több kvantumnyi energiát felhasznál.
