Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1927

- 22 — amely a nap 24 órájából az alváson kívül tanulmányai miatt szobában eltölt legalább tiz órát, amelynek fizikumát a tanulás egyoldalúan befolyásolja s a testmozgással, tornával jótékonyan ellensúlyozható módon lehet javítani. Mégis milyen távolságban áll a millennium évének közfelfogása a tcrna, sport, testnevelés tekintetében a maitól, mikor az atlétika, a sport, a svédtorna, a gyógytorna, a testnevelés és testápolás már majdnem minden r.épréteget hatalmába kerített, kiváló szakférfiakkal és nagy szakirodalcmmal rendelkezik. A testnevelésről ma az a felfogás, hogy az egészséges, hosszú életnek, a kedélynek, munkabírásnak, az apákon-anyákon át a jövő nemzedékek eugenetikájának ez az alapfeltétele. A testnevelés némely ágának, a sport és atlétika egyik-másik élvezetesebb vagy izgatóbb fajának túltengéséiől méltán lehet panaszkodni, de ez alig csökkenti örömünket a fölött, hogy az egészséges ruházkodás, a higiéné megszokása, a mozgás, testnevelés, svédtorna, sportok az emberi fizikum természetéhez alkalmazkodó módon csak javára van annak a fiatalságnak és középkorú népességnek, amelynek 30— <0 év előtti e ődei egészségre ártalmas, szorító ruhákban, szobában, kávéházban, korcsmában töltötték szabad idejüket. A háború megtanított arra, hogy az egészséges test mindig érték, de a bajban kétszeresen az. A háború után nem birja az életiramot, a megélhetés lihegő versenyét, aki nem rendelkezik törhetetlen testi kitartással. Fiainkat nem merjük nyugodt lélekkel ama feladatok elé bocsátani, amelyek a közeljövőben várnak rájuk, ha a megtömött szellemi erszények mellett tiszta vért, nyugodt idegrendszert, kitartó izmokat, ép érzékszerveket, ellenálló szivet, tüdőt és gyomrot nem adunk nekik jól kamatozó és nem devalválódó teke gyanánt. Íme az okok, amelyek a torna fejlődését testneveléssé, egy külterjes, de igen intenzív eljárássá indokoltan szükségessé teszik. Itt is — mint az iskola minden vonatkozásában — az élet hat az iskolára s az iskola következményeiben mélyen belenyúlik az életbe. Harminc évvel ezelőtt a torna kérdése elintéződött a nem túlságosan kihasznált két torna órával, ma az anatómiailag teljesen kihasznált két torna óra csak megindítója annak a folyamatnak, ami az előtornászati-, játékdclutánokon, tréningeken, kirándulásokon, atlétikai és sportgyakorlatokon s nem egyszer házi rendszeres svédgyakorlatokon folytatódik. Van tudomásunk esetekről, hogy diákunk — aki minden reggel 10-15 perces kar, láb, törzsgyakorlattal egy igen iidvös egészségi eljárásnak kellemes formáit gyakorolja — hozzátartozói részéről utánzásra talál. A test helyes kultuszát módszeresen előmozdítjuk azáltal, hogy minden osztályban, egészségügyi szabályokat közlünk periodikusan visszatérő időközökben s a VII. osztályban heti 2 órában egészségtant tanítunk szakszerű orvosi szempontok szerint. Már 1896.—1899. között erősebben sürgeti a vkm. a tornaversenyeket, amelyek részben kerületiek, részben országosak. E tornaversenyeken szabadgyakorlatok és szertorna szerepel, azonban a versenyekre való készülés intenzivebb gyakorlást kívánt jóval a verseny előtt. 1896.-ban a millenniumi, 1897. tavaszán a pécsi kerületi, 1903. máj. 21.-én a soproni kerületi, 1905. máj. 27.-28 az országos, 1907. máj. 26.-án a székesfehérvári kerületi*), 1912. jún. 7.-8, a pécsi kerületi**), 1927. tavaszán a n. kanizsai tornaversenyen vettünk részt. 1899. XII. 12.-en jelenik meg a játékdélután eszméjével foglalkozó rendelet, hogy hetenként egy-egy délután 2-2 osztályt egyszerre szabad térségen lehetőleg a városon kívül kizárólag a játékkal kell lefoglalni. Az intézet igazgatósága a játékdélutánok megtartására alkalmas területért Festetics Tasillo *) itt nyert intézetünk I. helyezést. *') itt szerepelt fúvós zenekarunk és nyertünk II. helyezést és 1927. máj. 8.-án Nagykanizsán a zalamegyei középiskolák intézetközi atlétikai versenyén, ahol az intézet a legtöbb pontot és 2 vándordijat kapott.