Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1927

~ 23 — grófhoz fordult 1900. III.|6.- s már az 1900.—1901. tanév szeptemberében külön e célra adományozott területen megkezdődtek a játékdélutánok hétfőn I.-1I, kedden IH.-IV, szombaton V.-VIII. osztályok. 1902. jan. 24. 6168. sz. alatt újból rendelet jelenik meg a tornaversenyek szorgalmazására. 1907. okt. 23.-i rendelettel a svédtornászást honosítjuk meg, képek is érkeznek, melyek azóta a tornaterem falára függesztve érzékeltetik a svédtornászat helyes kivitelét. A rendelet szerint a svéd torna által a test egyenletes fejlesztése a cél és a csontrendszer egészséges fejlesztése; a sorozó bizottságok általános panasza, hogy sok újonc kötelezettnél ferde a csontrendszer. Tornatanításunk a katonai szempontokat — az egészséges test fejlesztésén kívül — általában nélkülözte. A háború alatt azonban az iskolák tornatanítása sem vonta ki magát az ilyen irányú szempontok figyelembe vétele alól. 1916. febr. 11.-én a torna ellenőrzésére megbízott jelenik meg, hogy megvizsgálja, milyen az egészségi állapott általában, milyen benyomást tesznek a VII.-VIII. osztály tanulói? van-e játszó tér? a tornaterein alkalmas-e tömegtornára s van-e benne megfelelő svédtorna felszerelés ? egyenesen jának-e a fiúk ? kihasználják-e a torna órát ? az egész osztály foglalkozik-e az órákon ? van-e kellő fegyelem ? lélekzési gyakorlatok vannak-e ? szertornászik-e mindenki ? mennyi a felmentett, mennyi a hibás testű és szervi bajos ? atlétika, sport ágak, kirándulások vannak-e ? Felsoroltuk a háború alatti követelményeket, amelyek a torna kulminációját jelentik a múlthoz képest. A háború után a reform vágya a tornát is erősen és jótékonyan érinti. Az 1924.—1925. évben behozott új tanterv végén közöltük a legújabb torna és testnevelési anyagot, amelynek figyelmes elolvasása meggyőz arról a komoly, nemes célzatú, s valóban módszeresen tudományos eljárásról, amelynek eredménye új reálgimnáziumi tantervünk tornászati része. De már e tanterv előtt, 1922. óta szerepel a „testnevelés" fogalom és elnevezés, amely nem fedi a torna fogalmát. Az 1922. X. 7.-én kelt 139.273 V. sz. vkm. rendelettel és 1924. X. 28.-án kelt 101.259|XIII. sz vkmi. rendelettel külön testnevelési ellenőr*) neveztetik ki. 1926 XI. 8.-án tornatermünk egészen modern tornaberendezést kap. Itt találjuk alkalmasnak megemlékezni egy intézményről, amely ugyan nem testnevelés, ellenben a testnevelés összes fogásait felhasználja a léleknevelésre, a jellemképzésre : a cserkészetről. — Ami a lelki élettel foglalkozók előtt sohasem volt titok az igaz értékek megmérésekor : a háborúban s utána a forradalmi időkben megint csak bebizonyosodott, hogy az emberben nem a tudás, hanem az erkölcsi érték döntő ; nem az ész, hanem a jellem a harmonikus élet iránytűje. Ezt a gondolatot valósítja meg az angol eredetű cserkészet, **) mely a természetbe való utalással, a testnek a lélek nevelésében főkép a serdülő korban elfoglalt fontos szerepével s az egyéni foglalkozással azokat a kulcsokat adta kezünkbe, amelyek az eddigi gyakorlat alapján a lélektan tudományos törvényeivel összhangban a férfi ifjú lelkének felnyitásához és megoldásához vezetnek. A Magyarországon 1912.-ben meghonosodott, s 1920.-ban új életerőre kapott cserkészet még nincs teljes kifejlődésben, azonban eredményei, nem annyira a demonstratív, mint a lelket alakító hatásai, máris érezhetők. Magyarország egészséges vérkeringésének bizonyítéka, hogy ezt a faji vérjavító intézményt a hivatalos- és magánkörök, a résztvevők és a mozgalmon kívülállók egyforma megértéssel, ösztönszerű feléjefordulással fogadták. 1920. június 19.-én történt, hogy a Magyar Cserkész Szövetség III. kerülete***) megkereste gimnáziumunk igazgatóságát a cserkészet meghonosítása *) Bohn Ferenc dr. **) Raden-Powel a megalapítója az angol-bur háború után. ***) Akkor még Nyugatmagyarországi Cserkész Szövetség.