Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1927

u italakor hangok emelkedtek ellene, amire talán nem is gondolnánk ma, amidŐft ez a bevált gondolat a köztudatba ment át. Az osztályozási eljárásban kettős újítás történt. 1903. junius 22. V. K. M. rendelet jelenik meg: az eddig gyakorlatban volt karácsonyi és húsvéti, tehát kétszeri évközi osztályozás helyett az első félév végén van osztályozás és erről január 31.-én kapnak a tanulók értesítőt. Az 1. félévi is, a II. félévi is 5—5 hónap tanulmányi eredményeit mutatja fel. A rendelet e változást azzal okolja meg, hogy az egyharmad évszak oly rövid, hogy népes osztály mellett nem lehet kellő feleltetéssel a minősítést megállapítani. De viszont ugyanez a rendelet intézkedik, hogy az első félévben is két, a másodikban is két ellenőrző értekezlet legyen. Az 1920. évi új Rendtartás változást hoz be a bizonyítvány alakjában is. Az eddigi külön álló iv nagyságú bizonyítványok megszűnnek és a tanulók az eddig dívott értesítők és évvégi bizonyítványok helyett a középiskola első osztályába való belépéskor előirt méretű és bekötött „Tanulmányi Értesítőt" kapnak, melyben megfelelő űrlapok vannak az egész középiskolai tanfolyamon át kiállítandó félévi értesítők és évvégi bizonyítványok számára. Ez a rendelet 1921. jan. I. lép életbe és pedig az I.—IV. osztályokra, az 1921.—22. tanévtől az 1.—VII. osztályokra és az 1922.—23. tanévtől az I.—VIII. osztályokra. Jelentős átalakuláson mentek át az évvégi vizsgák is. A vizsgák először számítanak, függőben tartott féljegyek vizsgái felelet által nyernek végleges elintézést, sőt a vizsgái felelet a már véglegesen megállapított egész érdemjegyen is változtathat. Majd 1920. óta a vizsgálat az érdemjegyek mérlegelését illetőleg megszűnik döntő tényező lenni s végül 1922. óta a vizsgákat felvátja az u. n. évvégi összefoglalás. Ennek célja az anyagot módszeres egységeiben s azon tárgyi bőségében rögzíteni, amely a következő osztályban a továbbhaladás érdekében kívánatos. A formális vizsgák, mint amelyek meg nem okolt izgalmakkal járnak s egy pár perces felelet által kétes értékű módon állapítják meg azt az évvégi érdemjegyet, amelyet az év folyamán nyugodtabb körülmények között és hosszabb idő alatt megállapítani nem lehetett, a gyakorlatból kivesztek. A háborús időkben előfordult rendkívüli körülmények az osztályok látogatottságát időnként megnövelték úgy, hogy az 1883. XXX. 17. §-ban engedélyezett 60-as létszámot jóval meghaladta. Történt pedig ez 1. és II. osztályban, ahol pedig amúgy is a legfokozottabb iskolai tevékenység szükséges. 1915. X. 19. rendelet — számolva a kényszerhelyzettel — fiúiskolákba 68 fiú felvételét engedélyezi rendes tanulóként. S a már többször idézett 1920. XII. lO.-i 113.240. sz. vkm. rendelet újból csak a 6>as létszámot engedélyezi maximálisnak.*) Leánytanulókra nézve az 1918. okt. 16.-i főig. rendelet úgy intézkedik, hogy ahol leányközépiskola van, ott nem vehetők fel leányok fiúközépiskolába. Ezt az 1920. XII. 10. 113.240. sz. V. K. M. oly alakban véglegesíti, hogy leánytanuló fiúiskolába csak magántanulónak vehető fel. Intézetünk a felvett leánytanulókat végigvezette és leérettségiztette, de azután újakat már nem vett fet. A többször említett 1920. évi 113.240. sz. vkm. rendelet bennünk érdeklő intézkedései még, hogy V. osztályba csak az léphet, aki IV. osztály után erre külön alkalmasnak itél a tanári kar (ez a rendelkezés mindössze két évig volt érvényben), az ilyen tanulónál a IV. osztály évvégi bizonyítványának záradéka ez volt : a negyedik osztályt sikerrel végezte, de a középiskolák felsőbb osztályába nem léphet. Külön szabályrendelet intézkedett az elégtelen tanjegyet nyert tanulók, a magántanulók, az *) Legtöbb tanuló 1918.-ban a II. osztályban (71), 1923.—24.-ben az I. osztályban magántanulókkal együtt 8J) volt.