Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1916

válnia. Ezen a földön akarunk mi lakni örökre/ ezt kell védenünk a pokol minden fajzata ellen. Hiszen A búvár Kund szerint: «S hirért, hazáért száz halált Kész halni a magyar.» Hogy mire képes egy közvitéz is, ha elszánt és körültekintő, azt mutatja Kund példája. A hon jövendő nagysága ragyog ki a Jóslat hatalmas, fenséges akkordjaiból. Mily felemelő mondani a költővel: «Kié e hon, ha nem miénk? Ha érte mindent megtevénk, Ha tiszta kézzel áldozánk, S lettünk, mi eddig nem valánk: Nincs hatalom, Mely visszanyom . . .» A tetteinkben nyilatkozó hazaszeretetnek megható példái Hunyadi, Szondi, kiket Czuczor költeményei magasztalnak. Garay mily szép képét rajzolja meg az igazi feminizmusnak (Magyar hölgy) s mily elrettentő a hazaárulást sújtó költeménye <A zarándok.) Hogy a műveltebb elemeknek törődniök kell a néppel, azt megérthetjük Garay Mátyás király c. verséből. Hasonló tanulságok önként kínálkoztak Tompa, Petőfi, Arany s néhány kisebb költő verseiben. A poétika befejezése után a háborús költészetet, az irodalomtörténet végén pedig a háború irodalmát ismertették a szaktanárok. Háborús gondolatok és hangulatok közlésére az írásbeli dolgozatokban nyújtottak alkalmat. Ilyen tárgyú dolgozatok voltak: Be szeretnék katona lenni. <Toldi I. éneke alapján.) Katonák mesélnek. A sebesült diákhős. A diákkatona. A menekült. <Jellemképek.) Beszéd az elesettek sírjánál. A honfoglaló magyarok — hazánk mai védelme. Zrínyinek, a hősnek jelleme — a jó hadvezér szükséges kellékei. A kurucköltészet — daloló katonáink, Mit kell ten-