Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1910

V. kényelmes rendházat és pompásan felszerelt iskolaépületet teremtett a régi rozzant helyébe. Sokszor emlegette később is, hogy ezek voltak életének legnehezebb, legtevékenyebb, gondban, de eredményben is legdúsabb évei. Meg is nyerte mindenki becsülését. Mint büszkén emlegette, a kálvinistákét is. Itt tünt ki legszebben lelkének egyik alapvonása: türelmessége a másvallásúak iránt, „mely nélkül — mint hivatalbeli utóda, dr. Jászai Rezső igazgató írta — ez exponált helyen, ezen elsőrangú protestáns városban csak felekezeti gyűlölködés magvát vetné ö./ O el az intézet." 1905-ben érte el pálvájának másik nagy emelkedőjét. A székesfehérvári tankerület főigazgatójává nevezte ki a király, a Budapestre került Spitkó Lajos helyére. Új működési körébe is belevitte lelkének egész energiáját, amire ily kiváló előd után szükség is volt. Miként előbbi J o állásában ritka szervező teketségének adta fényes próbáját, most irányító kezének biztossága érvényesült a gondjaira bizott tizennégy középiskola vezetésében. Rajta volt, hogy az itt talált egészséges pedagógiai tradíciókat továbbfejlessze s az intézeteknek egységes, humánus és modern szellemben való működését minden rendelkezésére álló eszközzel elősegítse. Tapintattal és szeretettel vezette az alája rendelt testületeket a nemzeti tanügy munkájának útján. Nemes törekvéseit megérteltük, szeretetét szeretettel viszonoztuk. Ha valakiről, úgy őróla mondhattuk, hogy csak barátai és tisztelői vannak, ellenségei nincsenek. Ki sejtette volna, hogy a verőfényt, mely eddig pályáján kisérte, oly hamarosan az árnyék fogja felváltani! 1907 nyarán egy fiumei kiránduláson napszúrás érte, melyből a Tátra edző levegőjében kigyógyult ugyan, de következménveit teljesen kiheverni nem tudta. Valami le-