Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1908

38 feltevés, kérlelhetetlenül el kell vetnünk s ujabb alapokat kell keresnünk. A tudományos hipothezis kellékei igen jól megtalálhatók az atomok bomlására támaszkodó feltevésünkben. Nemcsak magyarázza a rádiumot kisérö komplikált jelenségek lefolyását, hanem, mint egyes esetek igazolják, ujabb felfedezésekre is adott alkalmat s a jövö munkálkodás irányát határozottan kijelelte. Azonkívül ennek a hipothezisnek alapján állva az anyag megmaradásának elve sem dől meg. A rádium ugyanis az atomok bomlása következtében igen lassan átalakul az emiitett fokozatokon át valami inaktív anyaggá, még pedig úgy, hogy annyi anyagmennyiség tűnik el a rádiumból, mint a menynyi uj anyag képződött. Az átalakulás ideje igen nagy, számítások szerint 26,000 esztendőnél több idő kell arra, hogy a rádium egész mennyisége átalakuljon, tehát a rádium megszűnjék rádium lenni. Ebből a hosszú időtartamból beláthatjuk, miért nem vagyunk képesek jelenleg a rádium anyagcsökkenését lemérni. Még ha nagy tömegű tiszta rádiumot tudnánk előállítani, a fogyatkozás mérhető volna. Számításunk szerint minden gramm rádium egy év alatt körülbelül 'A milligrammot veszít súlyából. Sajnos azonban, hogy csak néhány decigramm tiszta rádiumsót tudunk produkálni, ehhez is roppant menynyiségű és értékű szurokérc feldolgozása szükséges. Azonkívül a nyert sónak rádiumtartalma legfeljebb csak fele az egész só anyagának. A RÁDIUM Miként az anyag megmaradásának elvével, hacs ciz enersiamegma- sonlóképen áll a dolog az energia megmaradásának radásának princípiumával is. A rádium önmagától világít, minelve

> den észrevehető külső hatás közbejötte nélkül hőt