Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1908

39 fejleszt, átalakul s ezekhez a folyamatokhoz nagy menynyiségü energia használódik fel. Honnan veszi a rádium ezt a hatalmas energia mennyiséget? A semmiből bizonyára nem. Eddig ugyanis egyetlen folyamatot sem találtunk, melyet az energia megmaradásának elve alapján magyarázni nem lehetett volna. A rádium energiája volna az első, mely a semmiből venné eredetét. Az atomok bomlásából azonban, ha az atomok belső szerkezetére nézve bizonyos feltevésekben állapodunk meg, melyek a rádium aktivitásából folynak, a rádium energiájának mindenféle megnyilatkozása érthetővé válik. A rádium sugarainak viselkedéséből következik, hogy a rádium atomjai igen apró részecskéből álló egyensúlyi rendszert alkotnak. Minden egyes részecske pozitiv vagy negatív elektromos töltéssel bir s mindkét fajtából egyenlő számú részecske van jelen; ennek következtében az atom neutrálisán viselkedik kifelé. Az igen apró atomrészecskék gyors mozgásban vannak s ezért nagy energia mennyiséggel rendelkeznek. Ha a rendszer egyensúlya valami okból megbomlik, az a sugarak részecskéi robbanásszerű erőhatás következtében kirepülnek a térbe s röpülésük folyamán sebességük miatt jelentékeny kinetikai energiára tesznek szert. Azokban a testekben, melyek nagy mértékben képesek az a sugarakat elnyelni, hő hatásoknak, fény, khemiai és elektromos hatásoknak kell fellépniök. Az emanáció s az átalakulástermékek energiaforrására hasonló módon mutathatunk rá. Abban az energiamennyiségben találjuk meg, amely az a részecskék kilökése után megmaradt részecskékből alakult ujabb rendszer energiájából adódik,