Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1908

40 Magában a rádiumban mutatkozó energiajelenléte is könnyen megmagyarázható. Az atomok szétbomlásakor kilökött a részecskék egy része magában a rádium anyagában akadályra talál, abba beleütödik s az ütközés energiája átváltozik hővé. A rádium tehát felmelegszik épen úgy, mint az ágyúgolyótól megütött fémlap felmelegszik az ütődés helyén. Az atomok szétesésének hipothezise alapján állva, tehát az energia megmaradásának elve is érvényben marad. Súlyos probléma azonban annak eldöntése, hogy maguk az atomrészecskék minő forrásból mentették roppant energia mennyiségüket és hogy minő hatások következtében történik meg az atomok szétesése. Olyan kérdések ezek, melyekre nehéz felelni nemcsak a jelenben, hanem még a jövőben is. Még pedig nem csupán azért, mert az atomok belsejében végbemenő folyamatokat nem láthatjuk s így csak spekulációkra vagyunk utalva, hanem azért is, mert e problémákból ujabb megoldhatatlannak látszó kérdések folynak, ha azonban a felmerülő összes kérdésekben sikerül valami pozitív eredményt elérnünk, természettudományi ismereteink óriási mértékben fognak gyarapodni. Nézzünk egy kissé utána, miként vélekednek legkiválóbb természetvizsgálóink a felvetett problémákról. A RÁDIUM \

z atomok bomlása s a vele kapcsolatos átnakeredete a'

akulás folyamatok energiát emésztenek fel, melyet a rádiumból merítenek. De ekkor az emanációtól ment rádium energiakészletének fogynia kellene. Ilyen fogyatkozást azonban nem észlelünk, mert az energiaveszteséget a rádium valahonnét pótolja, de hogy honnét, arra bajos megfelelni, Ha a rádium