Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1908

25 Az a sugarak átlag 25,000 Kjn.-nyi utat futnak be másodpercenkint. Azonban vannak kisebb sebességgel biró a sugarak is, mert kísérletileg kimutatták, hogy az a sugarak nyalábja is több sugárfajból van összetéve. Nagy sebességük és tömegük miatt az a sugarak részecskéinek igen nagv mozgási energiájuk van. Ha ugyanis akkora tömegű puskagolyót lőnénk ki 1000 m. kezdősebességgel, mint amekkora egy a részecske tömege, akkor az a. sugarak energiája 600 milliószor akkora, mint a röpülő puskagolyóé. Mily óriási erőnek kell tehát kilöknie az a sugarakat a rádiumból! Ha ezek a roppant energiával felruházott sugarak valamely akadályba ütköznek, az egész energia átalakul hővé. A rádiumtól kisugárzott hőmennyiség legnagyobb részét épen ezért az a sugarak szolgáltatják. Az a sugarak ionizáló képessége igen nagy: a [í sugarakét 100-szorosan felülmúlja. Áthatoló képességük azonban nagyon csekély, mert már 0 01 mm. vastag alumínium lemezen sem képesek áthatolni és 5—7 cm. vastag levegörétegtöl már teljesen elnyeletnek. Ha a (3 sugarak útjába 6—10 mm. vastag ólom y sugarak, lapot teszünk, nem képesek azon már áthatolni, tehát hatásaik sem észlelhetők. A rádium sugárzásából azonban még mindig marad meg egy rész, melynek épen nagy áthatoló képessége képezi legfőbb tulajdonságát. Ezek a sugarak másfél meteres vizoszlopon, vagy 19 cm. magas pénzrakáson is áthatolnak anélkül, hogy megszűnnének hatni a fotográf lemezre, vagy a báriumplatincianür ernyőre. Rutherford ezeket