Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1908

26 a sugarakat r sugaraknak nevezte el. Erős khémiai és fluoreszkálásra biró hatásuk van. Mágneses térben nem hajolnak el, bármilyen erös legyen is az. Ebben a tekintetben nagyon hasonlítanak a Röntgen sugarakhoz, melyekkel még abban is megegyeznek, hogy elektromos töltést nem visznek magukkal, közelebbi természetüket egyáltalán nem ismerjük, habár általánosan hajlandók vagyunk olyan Röntgensugaraknak tekinteni a y sugarakat, melyek igen nagy áthatoló képességgel vannak felruházva. Épen úgy, mint a Röntgensugarakkal, a rádiumsugaraival is készíthetünk fényképfelvételeket. A rádiummal felvett tárgyak körvonalai azonban nem olyan élesek, mint a Röntgen-fotográfiáké, mert a szélek nagyon elmosódnak. A képek élestelenségének okát azonban a másodrendű sugarakban kell keresnünk, melyeket a felvett tárgy bocsát ki magából. Ezek az ujabb sugarak igen csekély átható képességgel birnak, minek következtében az utjukba tett testek könnyen absorbeálják azokat. Az a sugarak másodrendű sugarai csekély intenzitásuak s jellemző rájuk nézve az a körülmény, hogy mágnes terében sokkal nagyobb mértékben görbül meg pályájuk, mint az elsőrendű sugarak esetén láttuk. Erösebb másodrendű sugárzást keltenek a p és r sugarak, mely nagyon elnyelhető sugarakból áll s így épen olyan mértékben hatnak a fényképező lemezre, mint az elsőrendű sugarak. Sebességük sokkal kisebb, mint a megfelelő elsőrendű sugaraké. A másodrendű y sugaraknál feltűnő az a sajátságuk, hogy a mágneses tér hatása alatt elhajolnak egyenes irányukból s körülbelül a fénysebesség felével egyenlő sebességgel terjednek.