Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1908

16 fényét még a gyógyítható vakok is észreveszik. Ezen az alapon egyszerűen el lehet dönteni, hogy a vakság gyógyitható-e vagy nem. A rádium fi- Fizikai tulajdonságaira nézve a rádium igen csodonlíl'Ii

1 dálatos anyag. Teljesen önmagától világít fény és hó közvetítése nélkül. Sötétben ugyanis a korhadt fa foszforescencia fényéhez hasonló világosság veszi körül. A sugárzás nem csupán a felület egy részéből indul ki, mint a közönséges foszforeszkáló anyagoknál, hanem a rádium egész tömege képezi a fényforrást. Világítóképességét soha, semmi körülmények között nem veszti el. Felmelegítették a Fiuoresz- rádiumsót 800° C-ra s mégis világított, aztán lectnua ütötték •— 158°-ra azáltal, hogy üvegcsőbe téve folyós levegőbe mártották, de világítása még sem szűnt meg. A halmazállapot változása is esak akkora hatással van a sóra, hogy cseppfolyós állapotában kevésbé fényesen világít, de ha az oldatot kikristályosítjuk, ismét eredeti fényességével világít. Minél több báriumot tartalmaz a rádiumsó, annál intenzívebben világít. Lehet olyan praeparatumot készíteni, melynek világítása mellett olvasni is tudunk. A tiszta rádiumchlorid és rádiumbromid csak gyengén világítanak s az idő folyamán intenzitásuk és fényük színe is változik. Ha fluoreszkáló vagy foszforeszkáló anyagokkal bevont ernyőt hozunk a rádiumsók közelébe, ez szintén élénken világít. így a lithiumvegyületek rózsaszínben pompáznak, a kalcium és báriumplatincianür ernyő sötétzöld, a nátrium citromsárga, a willemit nevü ásvány élénk zöld fényben ragyog. Papír, pamut, üveg a rádium környezetében fluoreszkál. Különösen szépen világít a türingiai üveg. Fr-