Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1908
17 dekes, hogy a napfény hatása alatt fluoreszkáló, vagy foszforeszkáló anyagok nem mind világítanak a rádium hatása alatt. így pl. a rubin és a fluorpát, melyek a napfényen pompás biborvörös, illetőleg zöld színben tündökölnek, a rádium környezetében semmi világosságot nem mutatnak. Ha azonban felo r> melegítjük azokat, már világítanak. Feltűnő az fs, hogy némely anyagok, melyeket a Röntgensugarak foszforeszkálásra indítanak, a rádium hatása alatt sötétek maradnak. Némely gyémánt — különösen az igazi gyémánt — csak a rádium hatásának kitéve világít; ekként az igazi, értékes gyémántot határozottan meg lehet különböztetni az utánzatoktól. A fluoreszkálás vagy foszforeszkálás annál intenzivebb, minél aktívabb a rádiumvegyület s épen ezért a fluoreszkáló anyagokat fel lehet használni az egyes sók radioaktivitásának mérésére. Legalkalmasabb erre a célra a báriumplatincianiddal bevont ernyő; legfényesebben azonban a kristályos cinkszulfiddal bevont papirlemez fluoreszkál. A rádium hatása alatt a fluoreszkáló anyagok lassankint vesztenek ebbeli képességükből, mert vagy kifáradnak, vagy pedig olyan átalakuláson mennek át, mely szineződéssel van egybekötve. A báriumplatincianid például barnás szint nyer és fényessége csökken, de fluoreszkáló képességét ismét visszanyeri, ha fénysugarak hatásának tesszük ki. Sajátságosan viselkedik az üveg, melynek felülete a rádium hatása alatt ibolya szint ölt és megszűnik világítani. Mihelyt azonban melegítjük, színe eltűnik s eredeti világító erejét ismét visszanyeri. A. ""ázflk Mérés szempontjából legfontosabb tulajdonsága elektromos a rádiumnak az, hogy hatása következtében a gá- sége tokepe : 2
