Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1906

25 disznóhusé, mely trichinával és a súlyos betegséget előidéző horgasfejii galandféreggel (Taenia soliumj fertőztethet meg minket. Gazda szeme hizlalja az ökröt — mondja a közmondás, de mennyire megfeledkezik erről nemcsak a magyar, hanem még a körültek'ntőbb német is, erre vonatkozólag elmondok egy kis történetet, melyet egy német állatvédő lapban olvastam. Szüretkor történt. A hegybe egy szarvasmarha nehéz szekeret húzva — haza érkezett a szántóföldről. A kert mellett egy édes borral telt sajtár állott, mely a bor lefejtésekor itt maradt. A szomjas ökör egyenesen a sajtár felé tartott és kiitta tartalmát ; következménye természetes hatalmas berúgás volt. Szegény állat az istállóból a szénapadlásra akart felmászni! Ugy-e kérem, mily nevetséges egy berúgott ökörnek még az említése is ? és vájjon miért kérdik mélyen tisztelt hallgatóim. Bizonyára — mivel részeg ökröt ritkán vagy sohasem látni — lesz becses válaszuk. Vájjon olyan ritka és olyan nevetséges egy részeg ember is? kérdi a német állatvédő. Korántsem, mert gyakran látunk részeg embereket, kik minden másnak, de nevetségeseknek nem mondhatók. És ha meg is szégyenítjük őket, vagy maguktól is röstelik a dolgot, rövid idő alatt ismétlődik ez náluk. De ökrünk berugása óta úgy viselkedett, mintha kicserélték volna ; a kútnak még a közelébe sem ment soha, ha csak borszagot érzett, bőgni kezdett. A szarvasmarha csak egyszer ivott bort, meggyőződött káros következményeiről és többé beléje még erőszakkal sem lehetett volna e részegítő folyadékból juttatni. Ne becsüljük meg tehát az állatokat, melyek sok tekintetben jóravalóbbak mint mi ? Borjukat összekötözött lábakkal, lelógó fejjel kocsira rakni, hogy a nap szemeikbe süssön — állatkínzás. A szarvasmarhát néha 6 -8 órán át, minden pihenés nélkül űzik, hajtják és nem gondolnak arra, hogy merev, zömök testszerkezete miatt, nem tud kitartóan járni. Minden ütlegelés, korbácsolás és szitkozódás dacára lassú állat marad és a nagy terhet csak rövid úton birja. Arany igazság rejlik ezen állatvédő mondásban : „csak az kínozza az állatot, aki csökkenteni akarja annak értékét és használhatóságát. " A tehén, ha durván bánnak vele, fejéskor, tejének egy részét