Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1905

28 félnek attúl, a mit eléb kívántak. Epist. 94. Húsvét u. III. b. Late possidet, sed multum debet. Habét domum formosam, sed alienis nummis paratam : familiam speciosam producit, sed nominibus non respondet. Si creditoribus solverit, nihil illi supererit: sokat bír, de sokkal adós ; szép háza vagyon, de más pénzével építette : színes udvara vagyon, de adósságit meg nem fizeti ; ha megadgya a mivel adós, semmie nem marad. Epist. 87. — Husv. u. IV. vas. Quid insanio? quid anhelo ? quid sudo? quid terram verso ? quid fórum viso ? Nec multo opus est, nec diu: mit bolondoskodom ? mit vágyódom nagyra? mit izzadok? mit bajlódom és perlekedem? Sem sokra nincs szükségem, sem sokkáig. Nat. Quaest. III. initio. — Pünk. u. XXIV. a. Divitias nego bonum esse, nam si essent, bonos facerent, apud malos autem doprehenduntur : a világ külső javai . . . igaz jók nem lehetnek, mivel senkit jóvá nem tehetnek. De vita beat. c. 24. Pünk. u. XXIV. a. Nullo modo magis potest deus concupita traducere, quam si illa ad turpissimos defert, ab optimis abigit : semmivel gyalázatosban nem cégérezhette Isten a világ javait, mint, hogy azokban részesítette az ocsmány rút latrokat ; kedvesit pedig sokszor elrekesztette azoktúl. De provid. 1. c. 5. — Pünk. u. XXIV. a. Multa quae bona videri volunt, animalibus, quam homini, pleniora contingunt : cibo avidius utuntur : venere non aeque fatigantur : virium illis maior firmitas : ha az ételben, italban, egésségben és testi