Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1905

13 Társalogjunk hát néhány negyed óráig e két nevezetes íróval, kik bár korra, vallásra egymástól olyan távol esnek, de természetes meggyőződésükben és eszük járásában oly igen rokonok. Mielőtt azonban tulajdonképeni tárgyalásunkat megkezdjük, célszerű lesz megismerkednünk L. Annaeus Seneca életével és müveivel. II. L. Annaeus Seneca, M. Annaeus Seneca rhetor fia, Cordubában (Hispania) született Kr- e- 7-ben. Korán Rómába került, ahol nagy szorgalmával éles elméjét annyira kiművelte, hogy kortársai felett csakhamar messze kimagaslott. Claudius császár alatt kénytelen volt számkivetésbe menni, mert Júliának, Germanicus leányának kicsapongásaiban állítólag ő is részt vett. Majdnem nyolc év múlva Nero anyjának sürgetésére visszahívták és praetor s talán consul is lett. Mikor pedig Nero nevelőjévé tették, tudományosságával, óriási vagyonával s befolyásával mindenek felett kitűnt. Belekeveredvén a Piso-féle összeesküvésbe, Nero halálra kereste. Seneca felnyittatta ereit, de végre is a gőzfürdőben fojtotta meg magát. Müveiben a stoikus bölcsészeti iskola elvei tükröződnek. Ez az iskola azt tanította, hogy a boldogság egyedül az erényben lelhető fel. Nevezetesebb müvei, amelyekből Pázmány oly kedvvel idéz, ezek : De ira ad Novatum libri III. — Consolatio ad matrem Helviam, amelyben anyját vigasztalja, hogy ne búsuljon száműzött fia miatt. Consolatio ad Polybium, aki testvére elvesztésén ke-