Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1904

53 volt; legjellemzőbb azonban a hennebergi parasztok zászlója, amelyen a kereszten kiviil oda volt festve az erdő, madár, szarvas és a hal; igy mutatták meg, hogy mit kívánnak a »keresztény szabadság« és az »isteni jog« alapján.

1 A délnémetországi felkelésekkel egyidejűleg fellázadt Thüringia.

2 A thüringiai lázadást külön tárgyalom, mert ez sajátos jellegű volt annyiban, hogy itt nem Lutherre és tanaira hivatkoztak a felkelők, hanem Münzert (Strobel, Leben, Lehren und Schriften Thoma Münzers, Nürnberg, 1755.) követték, ki régóta más állásponton volt, mint Luther. Ha más zászló alatt volt is ezen lázadás, borzalmasságában teljesen egyezett a délnémetországi lázadásokkal. A thüringiai lázadásnak középpontja Mühlhausen városa

3 volt. Münzer, mielőtt Mühlhausent fellázította, prédikátor volt Zwickauban. Itt alapította meg Storch posztószövö, a »próféta«, ki Krisztus uj országának megalapítása céljából tizenkét apostolt

4 vett maga mellé, az ujrakeresztelők felekezetét. Ö csak a Luthertől kezdett uton haladt tovább. Luther az egyház szentségeit és intézményeit támadta meg és vetette el, Storch posztószövö pedig a kisdedek ke1 Bezold 480. 2 Janssen II. 522. V. ö. Bensen 324- 326. Ranke II. 144. 3 Itt már 1524. szeptemberében is volt lázadás Münzer és Ffeiffer vezetése alatt. V. ö. Zimmermann 180. Janssen II. 522. — Sartorius is azt mondja, hogy Münzer a lázadást nem a tizenkét artikulusra építette, bár a parasztság ezen általános programmja Thüringiában sem volt ismeretlen. V. ö. Sartorius 311. 1 Ranke II. 126.