Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1900
43 Ez képezi a levélnek bevezető részét s tárgyunkhoz tulajdonképen csak ez tartozik, mert talán e levélből sejtett biztató kérésnek, Maecenas felszólításának volt a következménye, hogy Horátius ódáit még egy könyvvel toldotta meg. Egyébként fontos e levél abból a szempontból, mert benne Horatius életbölcseleti elvei tárulnak elibénk. Nem csatlakozik egyik bölcseleti iskolához sem, hanem majd a való élethez, az államélet gyakorlati oldalához fordul a stoikusok elveinek hódolva, majd pedig Aristippos s az epikureusok tanainak megfelelően zavartalan nyugalmat akar élvezni. — A bölcseség kezdete pedig a balgaságoktól való mentesség, s az erény a bünkerülése : Virtus est vitium fugere, et sapientia prima Sultitia caruisse, (41—42.) Az emberek legnagyobb része azonban csak gazdagságra törekszik, az erényt a józan életbölcseséget, e legnagyobb kincseket figyelemre sem méltatja, pedig a bölcsnél csak Juppiter hatalmasabb : — — — — sapiens uno minor est Jove, dives, Liber, houoratus, pulcber, rex denique regum, Praecipue sanus, nisi cumpituita molestaest. (106—108.) (A bölcs ember csak Jappiternél kisebb : gazdag, szabad, köztiszteletnek örvendő, szép, ő a királyok királya, józan gondolkozású első sorban, ha csak a nátha nem bántja.) A levél komoly gondolatmenetébe itt-ott jóizü tréfa elegyedik, mint végső soraiból is kitetszik s