Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1899

69 nyű s tiszta eszű embert. Ily nemes tulajdonai mellett sem akadt költő, folytatja Csokonai, ki halálát megsiratta volna. De a költő sorsa ez. 0 vele is csak igy fog bánni a haza. Csak az a vigasztaló, hogy : „Lesz még az a kor, melybe felettem is Egy hív magyarnak lantja zokogni fog, S ezt mondja népünk: Oh, miért nem Eltek ez emberi századunkban ! ?" A mit Csokonai ihletett lelke a maga és barátja sorsának enyhítéseid előrelátott, azt, mint megtörténtet zengi (iaray János »Földi János emlékére* c. költeménye. Ugyanis 1847-ben Földi elhagyatott sírját feldíszítették, reá egy akácfát, Földi kedvelt fáját, ültették. Erre vonatkozik Gaiay egész költeménye, melyben örvend, hogy a szív: „Fölkeresi a múlt idők dicsőit S emlékein kéjt és gyönyört talál. Akászotokhoz im a messze Pestről Egy nyájas emlényt küldünk, ezt a dalt, Dalt és virágot érdemelt a lelkes, Mert dal s virág volt, melyért éle s halt." Kiemeli továbbá, hogy nyelvünkön »ő nyitotta meg először a természet csarnokát«, azért Földi neve örökké fog élni. "©erseghv Ferenc, ez iránynak egyik tehetséges alakja, 1791-ben »A teremtésről* akart 6 énekes költeményt irni, de csak az első ének készülhetett el hekszameterekben. Az első ének is arról győzhet meg bennünket, hogy Verseghy