Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1899
9 Az érdeklődés Balassa alakja, iránt fel van keltve, mert neki versei miatt kell elbujdosnia édes hazájából. Épen a szép Zalán át viszi utja, midőn a szőlőhegy gyümölcsfáinak árnyékából egy »gyámbotra* támaszkodva ősz magyar lép elő. ki behívja a lovagot és: „A lovag, bár mulatnia Útjában nem kellene ; Ezen szíves ajánlásnak Még sem állhat ellene." Majd belép az ősz nemes szép leánya, a férfias természetű Sarolta, ki a daliás vitéz iránt szerelemre gyulád. Vacsora után Sarolta felolvassa B. énekét, mely a magyar nemzet boldogtalanságát siratja. Ekkor még nem tudják, hogy vendégük Balassa. Búcsúzáskor a vendég megvallja, hogy: „En Balassa Bálint vagyok! — S mivel hazám szeretem, Bujdosnom kell, ha hóhér-bárd Nem vágja el életem!" (I. én.) Balassa hét évig Olaszországban időzik, majd haza jön, mert a honnak szüksége van rá. Útközben találkozik egy itju lovaggal, ki levelet ád neki, melyben Sarolta arra kéri Balassát, hogy a levél átadóját fogadja maga mellé apródnak. (II. é.) B. Csáktornyára ér, hol nagyban tanácskoznak Zrinyíék a vár palotájában. Balassát minden magyar sziv és ajak lelkesen üdvözli.