Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1899

10 Aztán megindul a sereg Esztergom ostro­mára. Balassa inti apródját, hogy fiatal létére tartózkodjék a csata hevétől, de ez nem enged s a legveszedelmesebb helyre is követi öt. És ez okozza vesztét. Egyszerre golyó találja mellét. B. ölbe fogja és kiviszi a harcból, de midőn se­bét vizsgálja, észreveszi, liogy apródja nő. Ezt különben az apród maga is bevallja, midőn hal­dokolva igy szól: „Esméred-e még Saroltát ? Hajli! csak téged — s hazámat Szerethetvén, nyomdokidban .fárám titkos pályámat." Sarolta hamarosan meghal, B. eltemetteti s aztán maga is meghalni rohan. Az ostromnál kapott sebében ő is elvérzik. (III. é.) A mi az elbeszélő költemény költői értékét illeti, ez is abba a lábába esik, mint Kisfaludy S. legtöbb hasonló fajú műve. Balassa alakja nem domborodik ki kellően s nem is tud kellő érde­ket kelteni bennünk, pedig a hősnek hazafias versei miatt való bujdosása és Sarolta szerelme mélyebb érdeklődóst támaszthatnának. Az is baj, hogy Kisfaludy nem B. költemé­nyei közül adott egyet Sarolta ajkára. Igy a történet mindjárt valóbbszinü lehetett volna. Ámde Kisfaludynak ez a munkája a benne végigvonuló hazafias érzés ós lelkes magyarság miatt mégis elég kedves olvasmány, melyből ta­nulhatunk hazaszeretetet s megtanulhatjuk azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom