Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1894

65 így dolgozott ki Lessing másfél felvonást. Ebben a darabban érezte Lessing legelőször a Grottscbed-féle canon ós franczia izlés bilincseit, s ez volt az oka annak, hogy a mű töredék ma­radt. Az idő és hely egységének szigorú megtar­tása arra kényszeritették a költőt, hogy az ese­mény egész lefolyását egy tanácsterem szük falai közé szorítsa, mely körülmény meggátolta a darab kifejtését. A darab rimes alexandrin sorokban van meg­írva, a franczia szomorújátóktól azonban két pont­ban külömbözik : először a tárgya a jelenből van véve, másodszor különbözik azon újításban, hogy polgári állású személyek a szomorújáték hősei. Danzelnek nincsen igaza, hogy már itt ve­hető észre Shakespeare tanulmánya, mert levelei­ből kimutatták, hogy éppen ezen tanulmányok indították Lessinget arra, hogy évek után abba­hagyja „Henzit" és a Liviusból ismeretes anyag­gal, Lucretia esetével foglalkozzék s ezt 1756-ban „Das beíreite Rom" czím alatt volt szándéka drámává feldolgozni. így tehát a megszabadított Róma vázlata nem származik 1749-ből, mint azt némelyek ál­lítják, hanem 1756-ból, midőn Lessing már beha­tóbban foglalkozott Shakespearrel. A fórum azon színtér, melyen Brutus ural­kodik. Itt a nép előtt mártja Lucretia a tőrt szívébe, s ezt a tőrt Brutus ragadja meg. Brutus ugyanis bolondnak teteti magát, s ugyanoly két­értelmű szavakat vág a közeledő Tarquinius sze­5

Next

/
Oldalképek
Tartalom