Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1894

58 a pályadíjat megnyeri. Mivel azonban Lessing a határidőt nem tartotta, meg, műve töredék maradt, s csak az első télvonás első jelenése készült ej. De nem vetette el teljesen az anyagot és 1 758-ban ezt irja Nikolainak : ,,A fiatal tragoedia iró-(azaz: Lessing) anyaga jelenleg egy polgári Virginia, s ennek „Emilia Galotti" czímet adott. De- ezen terve is tiz évig érintétlenül hevert, inig végre 1772-ben teljesen kidolgozta. 1759-ből való „Fatime" czimü szomorújáték töredéke egy felvonásban, vázlata prózában; ké­sőbb a kidolgozást versben kezdette meg. A tragoedia eredete homályos. Eri oh Schmidt azt véli : „Mahomet, Zayre, Othello,. Agamemnon egyenkint lelki szemei előtt állhattak." A darab tar­talma következő : Fatime és Mervan, kinek őrizetére bízták Fatimet, aggodalmasan várják Abdallah hazatérését, ki megparancsolta Ibrahim nevü rab­szolgájának, hogy Fatimet méreggel ölje meg, ha távolléte alatt hév szerelme ellen hűtlenül vétke­zik. Fatime és Mervan szeretik egymást, a félté­keny Abdallah megtudja, Fatime elveszi Ibrahim­tól a mérget és megissza. u­Ez az első vázlat 10 jelenéssel, ezt Lessing még öt új jelenéssel bővítette ki. Mervant halálra ítélik, Abdallah agyonszúrja magát. Abdallah jelleme kitűnő, a vak hevesség, a hirtelen harag megtestesülése. Schmidt e töredék­ről beszélvén, megjegyzi : „Lessing kétségkívül egy lakonikus mondásokkal telt tragoedíát akart írni és pedig prózában, mely ilyféle mondások­ban bővelkedett volna :

Next

/
Oldalképek
Tartalom