Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1893

Előszó. ókori rómaiak jogi életének fejlődése a philologiai kutatások egyik legérdekesebb tárgyát képezi, mert ez a szokásaikból és erkölcseikből keletkezve, művelődésük haladása közben tovább fejlődve, hanyatlásuk káros hatásában osztozva, külső és belső életűket a lehető leghívebben tükrözi vissza. A rómaiak általános jellege és jogi élete között való szoros viszonyt pedig éppen a jogszolgáltató eljárásaik szemléltetik leginkább, mert azok egy világhódító művelt nép szövevényes életviszonyaira és a minduntalan felmerült új szükségletekre oly éleselméjű eredetiséggel és oly praktikus ügyességgel voltak alkalmazva, hogy azok az utókor bámulatát méltán magukra vonhatták. A mit a római nép ez irányban alkotott, az hódításainak dicsőségét is messze túlhaladta. A római polgári perekben való eljárás megismerése érdekes tehát egyrészről azért, mert az államszervező tehetségéről különösen nevezetes római népet szemlélhetőleg állítja elénk azon gyakorlati gondolkodásában, mely szerint a megzavart magánjogi viszonyokat rendezni törekszik,