Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1892

50 továbbá azon körülménynél fogva, hogy az egy fiúra eső terület a felsőbb osztályokban a népes­ség csekélyebb volta következtében úgy is folyton nagyobbodik: a tantermek nagysága az egészség­tan követelményeinek megfelel. A tantermek ablakainak már közölt méretei és helyzetei világos bizonyítékai annak, hogy a termek világosságukat közvetetlenül és oly mér­tékben nyerik, hogy ellenük kifogás nem merül­het fel. Az egyes osztályokban ugyanis az abla­kok területei a termek területeinek v®—>/s részét képezik. E szám a rajzteremnél nincs meg. Ha ugyanis itt az ablakok területét összehasonlítjuk a terem területével, kiviláglik, hogy azok ennek V"-ed részét képezik. E körülmény következtében lesznek szakférfiak, kik a rajzteremnek ezt a vi­lágítását kevésbbé fogják czélszerünek tartani, mint a hogy mintaszerűnek az sem mondható, hogy az ablakok a terem padlójától csak 0"95 m magasságban kezdődnek, mi által az ily termek­nél szükséges u. n. felülről vagy magasról beeső világitás nincs meg. Szolgáljon azonban megnyug­tatásul az, hogy a reflex-világitás az ablakok közötti esetleg kevésbé világított helyeket, mivel a rajzoló asztalok a faltól 1"2 m távolságban van­nak elhelyezve, tökéletesen hasznevehetővé teszi. A magasról beeső világitás szüksége az alsóbb osztályokban fel nem merül, mert a tanterv a szabadkézi rajzot az oktatás ezen az alsó fokán csak rendkívüli tárgynak ismeri el; de mint, az időt kitöltő foglalkozást megengedi azon tanulók­nál, kik a mértan körébe tartozó rajzaikat a rajzoló

Next

/
Oldalképek
Tartalom