Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1889

— 36 — Jegyzetek. 1. V. ö. Horváth M. »A kereszténység első százada Magyarországon.« VII. fej. 319 1. 2. Ecclesia Strigoniensis fundata fűit per b. Stephanum sub vocabuls B Mariae Virginis. Batthyányi Leges Ecel. III. 302. 1. 3. Pray Specimen Hung. I. 30^. 1. 4. »Partes dividuntur inter Comitatum Cseringradiensium et episcopatum Santae Mariae Vaczentis.« Fejér Cod. dipl. I. 434. 1. 5. Thuróczy Chron. 2. c. 50. A váradi káptalan sza bályai: Batthánynál Ecel. 3. 344. 1. Boldogasszony tiszteletére avatott székesegyház emléke fenn van a XIV. században szedett pápai tizedjegyzékében Praynál Hier. II. 127. 1. 6. Valószínűleg 1120 —1130 közt Íratott. Először nyomtatásban Rezii Thes. Anecd. noviss. T. I. p. I. col. 415-416. jelent meg. 7. Korner jMarianischer Liederkranz.« 256. 1. 8. F. J. Mone »Lateinische Hymnen des Mittelalters aus Handschriften herausgegeben und erklárt. Freiburg im gau 1854. 9. R. M. Költők Tára I. k. Jegyz. III. 250 1. 10. L. teljesen közölve: Wackernagel: Geschichte der deutschen Kirchenliedes« I k. 207. 1. 11. »Az ének ki dicséri Szűz Máriát« egyes motívumai meg vannak más népeknél is. Jézus születésének, gyermekségének, életének körülményeit illetőleg Máriával összefüggésben. A görögök is sok dalt szerzettek erről, bizonysága ennek a Codex Iraecus ének. E költemény német nyelven is meg van. szintén a latin eredeti fordításában. Keletkezése összeesik magyar hymnusunk fordításának idejével. A német forditá sazonban fövjiíebb, mint a magyar. Közli a müncheni codex is (Amb.