Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1889

- 22 3— A »Szelepcsényi« féle »Cantus catholici« két változatban is közli. Az első megegyezik Bozóky szövegével, a második, a melyhez oda van téve : »Nota secunda« s az »Alma redemptoris« dallama szerint volt éneklendő, bizonyos kifejezésekben tér csak el, pl. a végén: I. Oh szüzek nemese S szelídek jeleise : Ne legyünk bűnössé Tégy szentté s kegyessé. Éltünk tiszta voltát Nyerjed s bátor uttyát, Hogy látván urunkat Mondgyunk vig hálákat. Dütsóség Atyának, Fiu 8 Szent Léleknek, Három szent személynek, Állattyában egynek. Amen. II. Kegyes és választott szép Szűz Kinek lelkiben nintsen büz, A bünt mely éget mint tüz Oltsd és tőlünk távol elűzd. Nyerj nekünk tiszta életet, S innét bátor kimenetelt, Hogy Jézusnak lássuk szinét Kóstolhassuk nagy örömét. Hálát adgyunk az Istennek, Atya, Fiu, Szentléleknek, Kgyenlö Három Személynek, Egy állatu Istenségnek. Amen. Amint a felhozott szemelvényből látható, az eltérés nem lényeges. A második változat valószínűleg valamely „egyháznak hivséges kis szolgájától« — mint magukat ezidétt a kántorok nevezni szokták, ered. Az »0 gloriosa d o m i n a« kezdetű hymnust melynek szerzője a német származású Salzburgi Péter (XII. sz.) a Cornides és Festetich codexek tartották fenn forditásban. Mindkét magyar forditás gyarló, »Mindkettőt egy hajszál választja el a prózától, de mégis észrevehető, hogy éneklésre szánt fordítások «

,

5) A Festetich codex forditása teljességénél s egy pár soránál fogva mégis gondosabb kézre vall, mint a másiké. E hymnust Gyertyaszentelő Boldog asszony napján énekli az egyház. A franczia breviárium a XV. században már appendixében felvette. Ugyancsak közli a Lyonban 1518-ban megjelent Cursus collecti »Hortulus animae«. Thomasinál a Mogunti Breviáriumban már »in festő Purificationis B. V. M.« bent van és az »Expositio hymnorum« (1504-ben) is szerepel. A