Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1889

— 19 — az Egyptomba való menekülést, s itt részletesebben elmondja, hogy Jézust Egyptom pusztáiban a vad állatok ,,megesmervén urokat s ő asszonyokat, — és kétfelől melletted járnak tisztösséggel, jáczadozván, vigadvan és ekképen késérvén alkolmas ideig."") Alkalmi ének ez sem lehetett, nem ünnepre és valószínűleg éneklésre sem készült. Sokkal többérő Vásárhelyi András Éneke a szűz Máriához 1508-ból. Ennek 15 versszakában szerző Máriát „Magyarország megoltalmazójának" nevezi. Vásárhelyi András ez énekét, ha 1508-ban nem is énekelték, énekelték később, mert ügyesen szerkesztett tartalma s a buzgóság, mely jellemzi, kifejezőjévé teszik a vallásos mély meggyőződésnek. A későbbi énekgyüjtemények is felvették. Közli a Kisdi (1651) s a Szelepcsényi (1674.) féle „Cantus catholici" cz. énekgyüjtemény s Kájoni Orgona missaleja. Kisdi ének gyűjteményének kiadása hangjegyekkel adja ily czimmel : „Boldog Asszonyról régi ének." E kiadás sok változtatással, kihagyással, elferditéssel közli ez éneket, a végét pedig ekként módosítja : „Ditsirlessél dütsö Szent Háromság Kitől átad minden lelki jóság, Ditsirtessél Nagyságos Asszonyság Ki által száll reánk a Mennyország. Ámen." Ez ének gyűjtemény a szerző nevét nem említi s a hymnust az ^Ünnepnapokra való énekek« közt közli. Az eredeti költemény tizenkét négysoros versszakból áll, melyek mind közösen rímelnek. Egy-egy sor tíz szótagból s egy négyes s két hármas ütemből áll. Elég rythmikus lejtésű s éneklésre alkalmas. Valószínűleg énekelték is a délutáni istenitiszteletek alkalmával a litániák alatt. Kétségkívül a nép számára irta a versfőkben jelentkező szerző: Sásárhelyi igazabban Vásárhelyi a*